Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948

ve a sorozatos politikai szerepvállalásait - Shvoy Lajos megyés püspök Szittyay Dénest eltiltotta a papi hivatás gyakorlásától (tévesen ez az esemény úgy ment át a köztudatba, hogy a püspök kiközösítette a plébánost). A megyés püspököt ennek köszönhetően a helyi és az országos sajtó intenzíven támadta, úgy állították be, mint aki üldözi a nép egyszerű papját.141 A Szabad Nép hasábjain két cikk jelent meg a Fejér megyei eseményekkel kapcsolatban, amelyek mintegy felvezetésül szolgáltak Révai május 9-ei „A fekete reakció” című vezércikkéhez, amelyben kiállt Szittyay mellett és ostorozta a felső klérust.142 Az országgyűlésben május 12-én Gyöngyösi János, a kisgazdapárt főtitkára interpellált a Szittyay-ügyben. Dinnyés Lajos azonnali válaszában kijelentette; megállapítható, hogy a felfüggesztés mögött politikai és nem vallási okokat kell keresni. Védelmébe vette Szittyayt, aki „nemcsak pap, hanem a demokratikus köztársaság szabad polgára”, és így , joggal számíthat védelemre a néptől, amely mellett kiáll, de a köztársaság kormányától is, amely nem tűrheti bárki üldözését demokratikus állásfoglalása miatt”.143

A megye területén nagy visszhangot váltott ki a Szittyay-ügy, mindenki számára egyértelmű volt, hogy már többről van szó, mint a bakonykúti plébános sorsa, itt a párt és a katolikus egyház feszül egymásnak. Éppen ezért Németh István megyei titkár levélben fordult a párt központi vezetőségéhez, azonnali intézkedést kért Szittyay álláshoz juttatása érdekében.144 Javasolta, hogy „gyorsan el kell helyezni középiskolába nyelvtanárnak”.145 A párt felső vezetése azonban ennél nagyvonalúbbnak bizonyult, és a bakonykúti plébánosból miniszteri tanácsos lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.146 Rákosi erről így írt visszaemlékezésében: „Szittay [helyesen: Szittyay] Dénesnek mi azonnal a hóna alá nyúltunk, felhoztuk Budapestre, azonnal állásba helyeztük, s gondoskodtunk róla, hogy felfüggesztése ne hasson elriasztóan a többi demokratikus papra, ellenkezőleg, lássa mindenki, akit illet, hogy a demokrácia nem engedi, hogy híveit az egyházon belül üldözzék.”147

A Szittyay-ügy mellett az egyházi iskolák államosításának terve is alaposan megosztotta a megye lakosságát. A párt részéről már a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt felmerült, hogy az egyházi kezelésben működtetett iskolákat állami tulajdonba vegyék.148 1947 decemberében a nagykarácsonyi kommunista alapszervezet azzal a kéréssel fordult a megyei pártvezetőséghez, hogy a település iskoláját milyen módon lehetne állami kezelésbe venni. Németh István megyei titkár válaszában elítélte a nagykarácsonyiak radikális államosítási elképzelését („értesítünk benneteket, hogy az iskolát egyszerűen - radikális

141 A megyés püspök hajszája a nép papja ellen. FN 1948. május 9. 3. old.

142 A Szittyay-üggyel három cikk is foglalkozott a Szabad Népben: Inkvizíciós szellem Shvoy egyházmegyéjében. Szabad Nép (SzN) 1948. május 6. 3. old; Shvoy úr, a székesfehérvári püspök, aki kiközösítette a bakonykúti plébánost. SzN 1948. május 8. 3. old; Révai József: A fekete reakció. SzN 1948. május 9. 1. old.

143 A magyar nép és kormánya megvédi Szittyay Dénest. FN 1948. május 13. 1. old.

144 A kommunista párt mindent elkövetett, hogy a nyilvánosság előtt támogatásáról biztosítsa a plébánost, ennek köszönhető az is, hogy Szittyayt a május 17-én alakult Magyar Szabadságharcos Szövetség Fejér megyei választmányának tagjává választották.

145 Az MKP Fejér Megyei Bizottságának levele a Központi Vezetőség Értelmiségi Osztályának. 1948. április 22. FML X. 1. MKP MB 2/48. ö. e.

146 Feitl István-Gellériné Lázár Márta-Sipos Levente (szerk.): Rákosi Mátyás, Visszaemlékezések 1940-1956. 1-2. kötet. Budapest. 516-517, 711. old.

147 Feitl István-Gellériné Lázár Márta-Sipos Levente (szerk.): i.m. 517. old.

148 Az egyházi iskolák ügye már 1947 tavaszán napirendre került. Ortutay Gyula 1947. február 28-án a kisgazdapárt politikai bizottságának javaslatot tett a fakultatív hitoktatás bevezetésére. Ezt a javaslatot végül nem tárgyalta a parlament, azonban előrelátható volt, hogy a kommunista vezetés további támadásokat indít az egyházi oktatás ellen.

26