Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
úton - államosítani nem lehet”), és azt a tanácsot adta, hogy a puszta lakossága egyöntetűen kérje a plébános cseréjét.149 Erre okot adhat - írta -, hogy a település többé már nem a zirci rend birtoka, így nem indokolt a ciszter pap jelenléte. Németh hangsúlyozta, hogy a kérvényt ne az MKP írja, hanem a puszta egész lakossága, a hívek. A kérvényt a kultuszminiszterhez címezzék, de a megyei bizottsághoz küldjék be, az majd gondoskodik a továbbításáról (amint a megyei titkár írja: „hogy ne süllyeszthessék el az aktát”). Pártbélyegző nem szerepelhet a kérvényen, figyelmeztetett Németh István, és felhívta a nagykarácsonyi alapszervezet figyelmét arra is, hogy minél több aláírás szerepeljen a beadványon. Végül a megyei bizottság a következőket javasolta a községnek: „Ha már új plébános lesz, akkor az Elvtársak minél többen menjenek be, mint egyházközségi tagok, és akkor, mint egyházközség hivatkozzanak a nagy terhekre és elhatározzák [sic!] az államosítást. Ha az elvtársak mindent az utasításnak megfelelően csinálnak, a siker nem marad el.”150 Németh István, az MKP megyei titkára azonban tévedett, az iskolák radikális úton történő államosítására egy fél év múlva151 Fejér megyében is sor került.152 1948 februárjában kezdődött meg Fejér megyében a németek kitelepítésének második hulláma, amely elsősorban a Móri járás településeit (Bakonykútit, Bakony sárkányt, Balinkát, Gúttamásit, Isztimért, Mórt és Pusztavámot) érintette. A németek kitelepítésének ügye már a választási küzdelem során is felmerült, a móri nagygyűlésen Rajk ígéretet tett a kitelepítések mielőbbi végrehajtására.153 Feszültségre adott okot, hogy a járás községeiben a telepesek huzamosabb ideig együtt éltek a kitelepítésre szánt német lakossággal. A pattanásig feszült légkörben -, melyet olykor mesterségesen is szítottak154 - nem egy esetben tettlegességre is sor került. A kitelepítés alól elsősorban a munkáspártokkal szimpatizálók, és a Mór környéki szénbányákban dolgozók mentesülhettek.155 1947 őszétől a szovjetizálás folyamata Magyarországon is felgyorsult. Az abszolút hatalomra törekvő kommunista párt a kisgazdák ellehetetlenítése, felmorzsolás után a Szociáldemokrata Párt ellen lendült támadásba. Az önkényesen jobboldalinak bélyegzett tagokat kizáratták a pártból és eltávolították a közéletből. Hiába hangsúlyozta a választási kampányban Szakasits Árpád a két párt önállóságát, és zárkózott el az egyesülésnek még a gondolatától is, az év végére a politikai helyzet gyökeresen megváltozott. 1948. február 18-án Marosán György a Moszkvában tárgyaló Szakasits távollétében összvezetősé149 A plébános (Debreczeni Sixtus) „cseréjére” az adott okot, hogy közte és a település lakói között elmérgesedett a viszony, amely végül verekedésbe torkollott. A fennmaradt rendőrségi dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy az ellentét oka a papi kezelésben lévő 25 hold föld további sorsa volt. Növelte a feszültséget az is, hogy a korábbi kántor (aki egyben a tanító is volt) helyett Debreczeni 1947. szeptember elején újat hozatott, akit a falu népe nem ismert. FML X. 5. MKP Sárbogárdi Járási Bizottság 5/22. ö. e. Shvoy Lajos emlékirataiban Debreczeni Sixtus nagykarácsonyi lelkészről így ír: „Előzőleg Nagykarácsonypusztán volt lelkész, ahol nagyon ügyesen gazdálkodott, és sok szegény emberen segített. Mert szálka volt a párt szemében, egynéhány felbérelt legénnyel elverették.” Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos, Önéletrajz. Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből I. Székesfehérvár 2002. 119. old. 150 1 52. sz. dokumentum. 151 1948. évi XXXIII. törvény, a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában. 152 Az egyház és a párt viszonyára vonatkozóan bővebben lásd: Czetz Balázs: A katolikus egyház és a kommunista párt viszonya Fejér megyében 1948. In: Czetz Balázs - Szüts István Gergely (szerk.): A jelenkortörténet útjai 1. Politika és társadalom. Miskolc, 2006. 9-30. old. 153 133. sz. dokumentum. 154 149. sz. dokumentum. 155 Erdős Ferenc: i.m. 13-14. old. 27
