Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
PiszARENKO, Adam Mihajlovics gárdaezredes, Fejér megye és Székesfehérvár orosz katonai parancsnoka 1948 januárjáig. 1948. április 4-én a város díszpolgárává választották. Dr. Prettenhoffer Zoltán (1902—?) a Győr vármegyei Öttevényben született állatorvos. Különböző járási állatorvosi tisztségek után (Battonya, Gyönk, Szécsény, Mosonmagyaróvár) lett Fejér vármegye törvényhatósági állatorvosa. Tagja volt a közjóléti szövetkezet igazgatóságának. Promber József (1898-1974) Székesfehérváron született. A hat elemi elvégzése után kőműves segéd. Belépett az MSZDP-be. Flarcolt az első világháborúban, az olasz hadifogságból 1920-ban tért haza. Székesfehérváron alapító tagja a kommunista pártnak, 1945 márciusától vezetőségi tag és az Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja. 1945-től haláláig a szakmájában dolgozott. RÁcz Gyula (1900-1974) a Bihar vármegyei Borson született, földművescsaládban. 1934-ben a gyimesi csángók felkelésének egyik szervezőjeként két év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után a Magyar Dolgozók Szövetsége titkárává választották (1937-1938). A második bécsi döntés után illegális kommunistaként tevékenykedett, elfogták és 15 év fegyházbüntetést kapott. 1942-ben egy büntetőszázad tagjaként Ukrajnába vitték, ahol szovjet fogságba esett. 1945-től a FÉKOSZ, majd 1948-tól a DÉFOSZ főtitkára lett. 1950-től nyugdíjazásáig a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatójaként dolgozott. Rajk László (1909-1949) kommunista politikus, 1945 előtt az illegális kommunista párt tagja. Részt vett a spanyol polgárháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1941 augusztusában letartóztatták és internálták, 1944 szeptemberében szabadult, majd a nyilasok ismét őrizetbe vették. 1946. márciusa és 1948. augusztusa között belügyminiszter, majd 1949. júniusáig külügyminiszter. 1949-ben koncepciós per keretében halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. Reveland János (1909-1987) Székesfehérváron született, a cipész szakmát sajátította el. 1933-tól tagja a Szociáldemokrata Pártnak, 1941-től vezetőségi tag Székesfehérváron. 1945 után a nemzeti bizottságnak és a törvényhatósági bizottságnak is tagja. Dr. Rudas István (1909-1970) Budafokon született, kisiparos családban. A négy polgári iskola elvégzése után péknek tanult. 1929-től szakszervezeti tag, 1931-től az MSZDP tagja. Több alkalommal letartóztatták, elítélték. 1945 nyarán került Fejér megyébe, 1946 februárjától 1948-ig székesfehérvári városi titkár. Budapestre visszakerülve munka mellett elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1956-ban rendőrtiszt, 1958-tól a büntetés-végrehajtás állományába kerül, az ellenőrzési osztály vezetője. Dr. Rusz György (1918-1983) Temesváron született. A nyilasok édesanyjával együtt internálták. 1945 januárjában belépett az MKP-ba. Székesfehérváron aljegyző és városi tanácsnok volt. Beválasztották a vármegyei nemzeti bizottságba, amelynek a titkára lett. A pártban előbb az ifjúsági ügyek felelőse, majd közigazgatási felelős lett. 1946 júniusában a Székesfehérvári Városi Nemzeti Bizottság elnökévé választották. 1949-1950- ben városi főjegyző volt. 1950 szeptemberében rendelkezési állományba helyezték. Samu László (1914-1998) a Somogy megyei Barcson született, paraszti családban. A hat elemi elvégzése után molnártanonc volt. A ’40-es években a Magyar Parasztszövetség Baranya-Tolna megyei tikára és a kisgazdapárt szervezője. 1944 novemberétől az FKgP Baranya megyei főtitkára és a nemzeti bizottság tagja volt. 1945 novemberében nemzetgyűlési képviselőnek választották. Az 1947-es országgyűlési választásokon nem szerzett mandátumot. 1947. február 27-én jelen volt Kovács Béla lakásán, mikor a főtitkárt a szovjetek letartóztatták. 1949-től az Országos Közellátási Hivatalban, a Malomipari Takarmányforgalmi Rt-nél majd a Terményforgalmi Egyesületnél dolgozott. 1976-ban ment nyugdíjba. 1988-ban részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében. 414
