Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Scheller Lajos (1893-?) Budapesten született, műegyetemet végzett mérnök. Harcolt az első világháborúban a 33. tarackos ezredben. 1941 és 1945 között a Székesfehérvári Államépítészeti Hivatal igazgatója. 1945 februárjában a nyilasok leváltották, és letar- tóztatási parancsot adtak ki ellene, azonban letartóztatására már nem került sor. Az igazolóbizottság 1945 májusában vezetői állás betöltésére alkalmatlannak minősítette, s áthelyezték a Győri Államépítészeti Hivatalhoz beosztottnak. Dr. Schramm Ottó (1901—?) szemész főorvos. 1928-tól 1931-ig Budapesten a Szent János Kórházban alorvos, 1933-ban került Székesfehérvárra a Szent György Kórházba. Shvoy Lajos (1879-1968) Budapesten született, 1901-ben szentelték pappá. 1919-ben a Regnum Marianum templom plébánosa lett. XI. Pius pápa 1927-ben székesfehérvári püspökké nevezte ki, amely tisztséget haláláig betöltötte. A bombázások idején megnyitotta a püspöki palota pincéjét az emberek előtt. 1945 februárjában a nyilasok letartóztatták, és Sopronkőhidára internálták. Fellépett a németek kitelepítése ellen, hangoztatva annak igazságtalanságát. A kommunizmus markáns ellenfelének számított. 1951-ben néhány hétre házi őrizetbe helyezték, végül eljárást nem indítottak ellene. Dr. Simon András (1889-?) Fehérvárcsurgón született, jogi doktorátust szerzett. 1914- ben az orosz harctéren súlyosan megsebesült. Székesfehérváron bíróként, majd ügyvédként dolgozott. Az első világháború után jelentős szerepe volt a kisgazdapárt Fejér vármegyei szervezetének kiépítésében. 1927-től 1934-ig az Egységes Párt képviseletében országgyűlési képviselő volt. 1945-ben ideiglenesen városi főügyész lett. Az FKgP balra tolódásával nem értett egyet, ezért 1948 márciusában kizárták a pártból. Slachta Margit (1884-1974) az Orsolya-rend tagja, politikus. Tanít Kassán, Kalocsán, Budapesten. 1908-tól a Szociális Missziótársulat tagja. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társulatát. A második világháború alatt legfőbb feladatának az üldözöttek mentését tartotta. 1945-től a Nemzetgyűlés tagja, 1947-től a Keresztény Női Tábor programjával országgyűlési képviselő. Következetesen antikommunista, 1949- ben letartóztatása elől külföldre menekült, az USA-ban telepedett le. Speidler István (1905-1973) Gyermelyen született, szegény család gyermekeként. Kétkezi munkából élt, napszámos, majd gyári munkás. 1945-ben Bicskén megalapítja az MKP helyi szervezetét, 1946 és 1948 között a Bicskei járás titkára. 1951-től az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet személyzeti vezetője. Dr. Sulyok Dénes (1899-1979) Orosházán született, 1923-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti egyetemen. 1926-tól dolgozott a székesfehérvári Szent György Kórházban. Labor-kórboncnok szakorvosi képesítést szerzett, s mint osztályvezető főorvos 1965- ig állt a központi laboratórium élén. 1945-ben rövid ideig a kórházigazgatói tisztet is ellátta. Dr. Surányi Jenő (1908-1987) Pápán született, jogi doktorátust szerzett. Közszolgálata alatt Székesfehérváron volt aljegyző és városi tanácsnok. 1945-ben városi főjegyzőnek választották. Az MKP tagja volt. 1949 februárjában fegyelmi ügye miatt állásából elbocsátották. Szabadi (Schlésinger) Sándor (1928-2001) Adonyban született, földműves, neve 1935- ben változott Szabadira. 1945-ben lépett be az MKP-ba. Előbb járási titkár, majd 1947 júliusától megyei ifjúsági megbízott. A MADISZ megyei titkára. Szabó Imre Ferenc (1909-1980) Székesfehérváron született, az érettségi mellett géplakatosnak tanult. A 1944 januárjától a Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet igazgatójának választották. A Magyar Elet Pártjának tagja és vármegyei titkára volt. A nyilasok internálták. A háború után visszahelyezték állásába, majd 1945 novemberében kinevezték vármegyei szociális felügyelőnek. 415
