Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
tött. 1953-as szabadulása után Dömöst jelölték ki kényszerlakhelyéül, csak 1965-ben térhetett vissza Esztergomba. Vagyonát elkobozták, nyugdíjat nem kaphatott. Dr. Gulyás Emil (1915-1975) Mezőkövesden születetett tisztviselő családban. A polgári iskola elvégzése után vasesztergályosnak tanult. 1935-től vett részt az illegális kommunista mozgalomban. 1945 után Csongrád megyében az ifjúsági mozgalmat szervezi, a MADISZ megyei titkára. A szentesi rendőrség politikai osztályán dolgozik. 1947 júliusától az MKP Fejér megyei propagandafelelőse, a megyei bizottság tagja. 1949-től a pártfőiskolán tanít, 1960-tól egyetemi tanár, a közgazdasági tudományok kandidátusa. Dr. Gyimóthy László János (1903-1994) Gyönkön született, a pécsi egyetemen jogtudományi doktorátust szerzett. 1938 és 1944 között Bonyhádon a Völgységi járás főszolgabírója volt. Állítólagos németellenes magatartása miatt áthelyezték Sárbogárdra, ahol 1944 júliusától szeptemberéig a járás főszolgabírói teendőit is ellátta. Leváltása után szolgabíróként tevékenykedik. 1945. április 17-én népellenes bűncselekmény vádjával letartóztatták, de júniusban a vádat ejtették. György Oszkár (1882-1944) költő, pedagógus, szerkesztő. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. Székesfehérváron tanított. 1944-ben a nyilasterror áldozata lett. A Vörösmarty Társaság az Ybl Miklós Állami Gimnázium falán állított emléktáblát a tragikus sorsú költőnek. Győri István (1882-1959) Sárbogárdon született, földművescsaládban. A századfordulón bekapcsolódott az agrárszocialista mozgalmakba. 1903-ban belépett az SZDP-be. Az első világháborút végigharcolta a 17-es honvéd gyalogezred tagjaként az orosz fronton. A Tanácsköztársaság idején tagja lett a sárbogárdi direktóriumnak, ezért a bukás után két év börtönbüntetésre ítélték. A harmincas évektől kapcsolatban állt az illegális kommunista mozgalommal, 1944-ben röpirat terjesztésért rendőri felügyelet alá helyezték. 1945-ben az MKP sárbogárdi szervezetének titkára lesz, majd júliusban az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjévé választották. Gyűrök Ferenc (1897-1972) Csákváron született, édesapja mesterségét követve ácsnak tanult. Az első világháborúban az olasz fronton hadifogságba esett, ahonnan három év múlva 1920-ban tért vissza. 1945-ben lépett be az MKP-ba. 1946-ban a Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottság titkára, valamint a megyei földbirtokrendező tanács elnöke. 1946-tól a megyei pártbizottság tagja, 1948-tól szervező titkára. 1950-től a megyei tanács tagja és a tervosztály vezetője. 1957-ben ment nyugdíjba, mint a megyei tanács terv- statisztikai és pénzügyi osztályának vezetője. Hagyö-Kovács Gyula András (1888-1960) Sajóvárkonyon született, ciszterci szerzetes, mezőgazdász, 1908-ban lépett be a rendbe. Teológiai tanulmányai után a budapesti egyetemen matematikát és fizikát hallgatott. 1913-ban szentelték pappá, majd 1914 és 1917 között elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát. Ezt követően az előszállási ciszterci uradalom jószágigazgatója lett, irányítása alatt az ország egyik legmodernebb gazdaságát építette ki. 1929-től tagja a Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, majd 1939-től a vármegye küldötteként felsőházi tag. 1945-ben a földosztást saját elképzelései szerint szerette volna végrehajtani, ezért rövid időre őrizetbe vették. Többé nem térhetett vissza Előszállásra. 1945 és 1950 között Budapesten élt és a rend központi vagyonkezelését végezte. 1950-ben letartóztatták és a Grősz-per hetedrendű vádlottjaként 1951-ben 13 évi börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban a forradalom alatt a váci börtönből kiszabadult, de 1957-ben rövid időre ismét letartóztatták. Utolsó éveit Pannonhalmán töltötte. 401
