Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Hajós József (1885-1967) Dombóváron született, 1908-ban Budapesten szentelték pappá, 1912-ig a karmelita rend tagja volt. 1922-1939 között martonvásári plébános, 1928-tól espereskerületi tanfelügyelő, 1939-től kanonok, 1949-től címzetes prépost. 1951 októberében Hajós József az Országos Papi Békebizottság (Országos Választmány) tagja lett. 1952-54 között az esztergomi szeminárium rektora. Dr. Hazai László (?-?) vámszaki főtiszt, Fejér vármegye főispánja. Hazai iskoláiról, fiatalkoráról rendkívül kevés információval rendelkezünk. Mielőtt a politikai, közigazgatási karrierje elindult volna a Pénzügyminisztérium keretében a vámigazgatásban dolgozott vámszaki felügyelőként. 1918-ban gyakornok a Budapesti fővámhivatalban. 1929-ben már vámszaki főtiszt, 1942-ben vámszaki felügyelő. 1938 és 1939 között a Budapesti Fővámhivatal Déli pályaudvaron működő fővámhivatali kirendeltségének vezetője. Gyakornoki idejét követően - feltehetően - jogi doktorátust szerzett. A köz- társasági elnök 1946. április 26-án 4492/1946. ME szám alatt nevezte ki Nógrád-Hont megye főispánjává. Személyét a Szociáldemokrata Párt jelölte. Szabó István főispán felmentését követően az MDP delegáltjaként dr. Hazai Lászlót nevezték ki Fejér megye élére. Beiktatására a 7301/1948. BM rendelet alapján 1948. június 5-én került sor. Programbeszédében az iskolák államosítása és a hároméves terv mellet foglalt állást és szólt a munkaversenyek fontosságáról is. Tevékenységi köre rendkívül korlátozott volt, a tényleges hatalmat a megyében az MDP helyi vezetői gyakorolták. Hivatali ideje alatt megkezdődött a tanácsrendszer kiépítésének előkészítése, ezzel párhuzamosan az alispáni ügykör is bővült. Hazai 1949 augusztusában megvált tisztségétől, melyet többet nem töltöttek be. Ezt követően 1949 augusztusától 1950 márciusáig Bihar vármegye főispánja volt. Neve a dokumentumban Hazay formában szerepel. Hegedűs Péter (1920—?) Zselickisfaludon született, földművescsaládban. Harcolt a második világháborúban, majd 1944-ben a Dunapenteléhez tartozó Sándorházára költözött. 1945 áprilisában belépett az MKP-ba, 1947 októberében kinevezték az Adonyi járás alsó körzetének párttitkárává. A pártegyesítés után áthelyezték a Székesfehérvári járásba, ahol előbb szervező titkár, majd járási titkár lesz. 1952-ben tagja lesz a megyei pártbizottságnak, s kinevezik az adminisztratív osztály vezetőjévé. 1954-ben a Székesfehérvári Városi Tanács elnöke lett. 1956 májusától a Sütőipari Vállalat igazgatója, de a forradalom alatt a munkástanács elbocsátja. A szabadságharc bukása után tagja lett a munkásőrségnek, a Fejér Megyei Hírlapnál pártrovatvezető, illetve a KÖFEM üzemi lapszerkesztője volt. Dr. Heltay Jenő Ede (1891-1968) Székesfehérváron született, állam- és jogtudományi doktorátust szerzett. 1912-ben került a vármegye alkalmazásába, mint tb. szolgabíró. 1926-ban vármegyei aljegyzőnek, majd árvaszéki ülnöknek lett kinevezve. 1942 és 1950 között árvaszéki elnök-helyettes. Az FKgP tagja volt. 1950 augusztusában kinevezik az FMTVB Egészségügyi és Népjóléti Osztály főelőadójának, de októberben a közellátás veszélyeztetése vádjával 4 havi börtönbüntetésre és hivatalvesztésre ítélik. Dr. Hetényi Imre (1871-1946) a Horthy rendszer politikai rendőrségének főnöke. A jogi és orvosi doktorátus megszerzése után újságíróként dolgozott, majd 1914-ben a rendőrség kötelékébe lépett. 1922-től budapesti főkapitány-helyettes, 1932-ben az államrendőrség politikai rendészeti osztályának vezetője lett. A kommunisták elszánt üldözőjének bizonyult. 1938-ban vonult nyugdíjba. Holló Elek Imre Vidor (1908—?) Budapesten született, gépészmérnök. A háború előtt a cecei malom tulajdonosa. Felesége zsidó származása szerepet játszhatott abban, hogy 1944-ben hamis váddal munkaszolgálatra hurcolták. Sikerült megszöknie, s Budapesten csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz. 1945-ben belépett az FKgP-be, majd májusban kinevezik a Sárbogárdi járás főszolgabírójának, amit a törvényhatósági bi402
