Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
értékesnek minősülő részei vállalják és viselik. Ilyen értékes területnek számít Fejér vármegyéhez csatolandó Enyingi járás is. Bár Veszprém vármegye is kárpótlást kapna Zala vármegye egyes részeinek átcsatolásával, de Veszprém vármegye nézete szerint adóztatás szempontjából és mezőgazdaságilag sokkal szegényebb területeket kapna, mint az idecsatolandó Enyingi járás. Lehetséges, hogy a kormányzat méltányolta Veszprém vármegye érvelését, mert a tervezett átcsatolás végrehajtása ez ideig még nem történt meg. Tolna vármegyétől Simontornya és Pálfa községeknek Fejér vármegyéhez való csatolása is terve a kormányzatnak, s ez ügyben belügyminiszter úr 360 039/1945. szfámú] rendeletével törvényhatósági bizottságunkat véleménynyilvánításra hívta fel. Tolna vármegye állásfoglalása ez ügyben előttünk ismeretlen. A tervezett átcsatolások végrehajtása esetén Fejér vármegye helyzete a következőképpen alakulna: Járások száma 5 helyett 6. Községek száma az eddigi 100 helyett 112. Fejér vármegye területe 719 888 k[atasztrális] holdról 830 526 k[atasztrális] holdra gyarapodna, mely megfelel az eddigi terület 12,03%-ának.6 A jelenlegi lakosság 255 732-ről 296 978-ra növekedne, a tiszta gyarapodás 4,71%.7 A területekhez viszonyítva, az elvesztett területeknél ritkábban lakott rész kerülne Fejér vármegye kebelében, mely szempontot a mai közellátási nehézségek idején nem lehet figyelmen kívül hagyni. Fentiek mérlegelése után Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága a törvényhatósági kisgyülés javaslata alapján meghozta a következő véghatározatot: Fejér vármegyétől Érd, Diósd, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok községeknek Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez való átcsatolását a 7330/1945. ME számú rendelet kimondotta. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága ez ügyben tulajdonképpen már nem is jogosult állást foglalni. Az érdekelt községek nagyobb része ugyancsak Pest vármegyéhez való csatlakozást kívánja, miért is törvényhatósági bizottságunk az elcsatolások ellen kifogást nem emel, de csak azzal a feltétellel, ha ez a világháborúban legtöbbet szenvedett és a legszegényebbé vált vármegye az elvesztett területekért Veszprém, illetve Tolna vármegye egyes részeinek idecsatolásával kárpótolva lesz. A tervezett idecsatolásoknál ugyanazok az okok forognak fenn, mint amelyek fennforogtak az innen elcsatolandó területeknél is. Az Enyingi járás8 összes községei, [továbbá] Aka, Simontornya és Pálfa9 községek összes közlekedési utai és vonalai10 Székesfehérvár felé tendálnak. Betegeiket idehozzák kórházba, mert Székesfehérvár sokkal gyorsabban és rövidebb idő alatt érhető el. Az Enyingi járás szinte önkénytelenül is ide kínálkozik, az egész terület olyan, mintha máris elszakadt volna Veszprém vármegyétől. De nem is kívánhatja egy kormányzat sem, hogy Fejér vármegye 5 községet minden kárpótlás nélkül adjon át idegen törvényhatóságnak. Ma, amikor Fejér vármegye majd minden községe romokban hever, hogy is tudna lerongyolt és gazdaságilag teljesen porba sújtott vármegyénk saját erejéből talpra állni. Nem lehet célja egyetlen kormányzatnak sem, hogy az amúgy is csekély anyagi forrásunkat még tovább csökkentse, s így gazdasági talpra állásunkat még jobban megnehezítse. A tervbe vett idecsatolások mielőbbi gazdasági helyreállásunkat nagyban elősegítenék. Fejér vármegyéhez tartozna a Balaton egy része, ami idegenforgalmi szempontból nem kis jelentőségű. A simontornyai bőrgyár gyáriparunk fejlődésére lenne kihatással. A háború folytán aránylag kisebb károkat szenvedett területek idecsatolásukkal nyomorúságos közellátási helyzetünk gyors megjavítását segítené elő. Viszont a tőlünk átcsatolt 170
