Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
területek közellátása vármegyénknek eddig is nagy problémát okozott éppen azért, mert lakosai Budapest felé orientálódtak, oda jártak hivatalba, gyárba, műhelybe, viszont a vármegye inkább agrárjellegű községeinek kellett őket élelemmel ellátniok. Pest vármegye alispánja újjáépítésre hívta fel a vármegye vezető rétegét és minden lakosát. Az újjáépítési programban nem utolsó helyen szerepel a községeknek a központtal való jó összeköttetése. Valóban az újjáépítésben nagy szerepet visz a közlekedés javítása. Akkor, amikor Budapesttel közvetlen összeköttetésben levő községekről lemondunk, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy azokat a községeket, amelyeknél az újjáépítéshez szükséges gyors összeköttetés máris megvan, állítsuk az újjáépítés szolgálatába, és kérjük ezeknek a községeknek Fejér vármegyéhez való csatolását, mert ezáltal nemcsak Fejér vármegyének, hanem az idecsatolandó községeknek is mielőbbi újjáépítését segítjük elő. Pest vármegye nemzeti bizottságának határozatát magunkévá tesszük, s bár az érdekelt községek elcsatolásával Nagy-Budapest kialakulása vármegyénket közvetlenül már nem érinti, mégis, a határozatban foglalt indokok annyira kézenfekvők, hogy véleményünk szerint a kormány egyelőre nem fog súlyt helyezni arra a kérdésre egyéb, sokkal fontosabb jelentőségű és megoldásra váró problémák miatt. Pusztazámor község határozatát pedig feloldjuk, mert a községnek Fejér vármegyében való további megmaradásához ragaszkodunk, még ha oly kis lélekszámú és területű, s anyagilag sem nagy jelentőségű község is. Fentiek alapján kérjük belügyminiszter urat, hogy határozatunkban kifejtett álláspontunkat magáévá tenni, azt a kormány előtt képviselni, és a kérdés megoldásánál érvényt biztosítani szíveskedjék ama állásfoglalásunknak, hogy Fejér vármegye az elvesztett területekért a Veszprém vármegyei Enyingi járás községeinek (Balatonkenese kivételével) továbbá vármegyéhez való csatolásával kárpótoltassék, és ezáltal is közelebb érhessünk ama célunkhoz, hogy az országban legtöbbet szenvedett Fejér vármegye gazdaságilag mielőbb talpra állhasson, és ezáltal is mielőbb szolgálhassa a mindnyájunk által hőn óhajtott békét és boldogságot. Elhatározzuk, hogy főispánjának elnöklete alatt törvényhatósági bizottságunkból alakított küldöttség útján juttatjuk el a belügyminiszter úrhoz. A küldöttségbe a következő törvényhatósági bizottsági tagokat választjuk be: Vócsa Ferenc, Nagy Ernő, Tőke István, dr. Csaba Zsolt és Erdőhegyi János. [...] FML IV B. 402. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai, a.) Közgyűlési jegyzőkönyvek. 6/1946. szám. A teljes jegyzőkönyv sajátkezű aláírással hitelesített, géppel írott tisztázat. 1 2 3 4 5 6 1 4330/1945. ME (1945. július 4.) az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a Magyar Köztársaság területi beosztásának ideiglenes rendezéséről. 2 Érd, Diósd, Százhalombatta elcsatolására 1946. február 14-én, Sóskút és Tárnok elcsatolására pedig február 15-én került sor. 3 95 536/1945. BM (1945. augusztus 29.) a belügyminiszter rendelete a Magyar Köztársaság területi beosztásának ideiglenes rendezése tárgyában kiadott 4330/1945. ME számú rendeletben foglalt területátcsatolások határidejére vonatkozóan. 4 Százhalombatta a Váli járáshoz tartozott. A járás közigazgatásának székhelye Vál nagyközség, az alsófokú igazságszolgáltatás és adóhivatal központja, pedig Bicske nagyközség. 5 Pusztazámor községet nem csatolták Gyúróhoz. Pusztazámor 1949-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része lett. 6 Számszakilag a helyes eredmény: 15,36%. 171
