Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
7. ) Budapest általánosságban 40%-os borzalmas rongálódást szenvedett a háború pusztításai következtében. Az újjáépítésbe a közművekkel nem rendelkező peremvárosokat és falvakat kapcsolna be közigazgatási körzetébe, és azoknak is városias elmaradását akarná nem létező és nem remélhető anyagi forrásokból fedezni. 8. ) A peremvárosok erejükhöz mért[en] kis költségvetéssel rendelkeznek, a fővárosba való bekapcsolódás számtalan olyan megoldást követel, amelyek súlyos anyagi áldozatokat vonnának maguk után, és a peremvárosok leesnének egy metropolis[z] legszélsőbb és legsötétebb külvárosainak szintjére. 9. ) Pest vármegye lakosságának politikai kiegyenlítődöttsége éppen azon nyugszik, hogy a Pest környéki városokban és községekben ipari munkásság, a távolabbi helyeken mezőgazdasági foglakozású lakosság helyeződik el. Ez a két réteg egymást nemcsak politikailag egyensúlyozza, de a termelés és fogyasztás kérdésében is bizonyos összhangot teremt. 10. ) Az ország mai egész lakosságát nem lehet többre tenni 8,9 milliónál. Programunkban nem szerepelhet az, hogy fővárosunk világbirodalmi méretekre törekszik, és az ország lakosságának mintegy 1/5 részét akarja kereteibe szorítani, mert ez hovatovább oda vezetne, hogy lassanként az egész ország Budapest székesfővárossá válna. Mielőtt még a községek átcsatolása ügyében Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága állást foglalhatott volna, belügyminiszter úr 1945. december 29-én kelt 360 061/1945. sz[ámú] rendeletében az átcsatolás időpontját 1946. évi január hó 1-jében állapította meg, s egyben felhívta a vármegye alispánját, hogy az átcsatolással kapcsolatban a szükséges intézkedéseket tegye meg. Ezzel a rendelettel Fejér vármegye 5 községének átcsatolása befejezett tényként áll Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága előtt, de még nyitott kérdés az, hogy a kormányzat mivel kárpótolja vármegyénket az elvesztett területekért. A községek átcsatolásával 24 003 k[atasztrális] hold területet vesztettünk el, s a vármegye lakosságából 29 201 lélek került Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kebelébe. A vármegye területének 3,34%-át, a lakosságnak 11,41%-át vesztettük el, és érzékenyen érinti a vármegye háztartását is az elcsatolás, mert a vármegyei pótadó alap 3,97%-al csökkent. Ez a csökkenés azonban nagyobb méreteket fog ölteni, mert az elcsatolt községek nagybirtokainak száma aránylag csekély a vármegye többi községének nagybirtokaihoz képest. A nagybirtokok progresszív adózása miatt pedig a felosztással a vármegye pótadóalapja is csökkenni fog, ez a csökkenés azonban egyáltalán nem fog mutatkozni az elcsatolt területeken. Addig, amíg a községeknek Fejér vármegyétől való elcsatolása megkérdezésünk nélkül történt, Veszprém, illetve Tolna vármegyétől egyes községeknek idecsatolása még ma is kezdeti stádiumban van, és egyelőre még nyitott kérdés, hogy az egyáltalán meg fog-e történni? Belügyminiszter úr 1945. november 29-én kelt 360 041/1945. sz[ámú] rendeletében felhívta Veszprém vármegye alispánját, hogy az Enyingi járásnak (Balatonkenese kivételével), valamint Aka községnek Fejér vármegyéhez való csatolása érdekében szerezze be a községek képviselő-testületének véleményét, és ez ügyben foglaljon álláspontot Veszprém Vármegye Törvényhatósági Bizottsága is. Veszprém Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1945. évi december hó 12-én tartott ülésében 76. jkv. - 9719/1945. alispáni szám alatt hozott határozatában a tervezett átcsatolások ellen - Veszprém vármegye háztartási és közellátási érdekeinek védelmében - ünnepélyesen óvást emelt és tiltakozott. Mindössze Aka községnek Fejér vármegyéhez való csatolása ellen nem tett észrevételt. Veszprém vármegye területének igen nagy része gazdaságilag szegény, a háztartását csak úgy tudja fenntartani, ha a terhek jelentékeny részét a vármegye mezőgazdaságilag 169
