Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK

zőbb az összeköttetése, és elcsatolás esetén nem kell a különböző hatóságok és hivatalok felkeresése miatt Válra, Bicskére, Székesfehérvárra, illetve Budapestre utaznia, mert Budapesten egy út alkalmával valamennyi függő ügyét rendezni tudja.

4. ) Százhalombatta község méltatlankodik, hogy a kormányrendelet kiadása előtt a községet nem hallgatták meg, és így a kérdésben nyilatkozni tulajdonképpen nincs is joga. Mindenesetre a község ragaszkodik Fejér vármegyéhez, mint fiú az anyjához, és csak azt kéri, hogy a járási székhely olyan helyre kerüljön, mely minden időszakban vonaton megközelíthető, mert a jelenlegi közlekedési viszonyok mellett a lehetetlenséggel határos a járási székhelyre eljutni, s így a szükséges hivatalos ügyeket elintézni.4

5. ) Tárnok község Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez való átcsatolás mellett szavazott azzal az indokolással, hogy - miként Sóskút község is - a Fejér vármegyében levő különböző hivatalokat és hatóságokat nehezen tudja megközelíteni, viszont Budapesten az összes hivatalok együtt vannak, s úgy a magánosoknak, mint a közületeknek anyagilag is jóval előnyösebb az átcsatolás.

6. ) Pusztazámor kisközség, amely ugyancsak érdekelve van az átcsatolásnál, továbbra is Sóskút községhez kíván csatlakozni, azzal az indoklással, hogy Pusztazámor Sóskúttal szorosan összefügg, és az ő érdeke is azonos Sóskútéval. Gyúró község télen egyáltalán meg nem közelíthető, viszont a község önállósításáról egyelőre szó sem lehet. Mindaddig Sóskúthoz kíván csatlakozni, míg az új és régi gazdák anyagi megerősödése magával nem hozza az önállósítási lehetőséget.5

A község e határozatával Fejér vármegye törvényhatósági kisgyűlése 1945. évi október 9-i ülésében már foglalkozott, s leszögezte azon álláspontját, hogy Pusztazámor községnek Fejér vármegye kebelében való megmaradásához ragaszkodik.

Itt kell megemlítenünk, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Nemzeti Bizottsága foglalkozott Nagy-Budapest kialakulásával kapcsolatban létesített munkabizottság I. számújelentésével, melyben nagy területeket kíván elcsatolni Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Fejér vármegyétől. Pest vármegye nemzeti bizottságának hatos tanácsa a vonatkozó elleniratot megszerkesztette, s mivel abban Fejér vármegye is érdekelve van, határozatát hasonló szellemben való letárgyalás végett törvényhatóságunknak is megküldötte.

A hosszú és minden részletre kiterjedő határozat főbb pontjai a következők.

1. ) A leghatározottabban ellenzi, hogy az úgynevezett Nagy-Budapest területéhez a vármegye területéből bármilyen rész is elszakíttassék.

2. ) Budapest és a városiasán kialakult környéke egy településnek, vagyis egy városnak egyáltalán nem tekinthető, mert habár a székesfővárossal több-kevesebb mértékben érintkeznek is e községek, de eredetük, lakosságuk, berendezésük, céljaik, életkörülményeik, általában lényegük és formáik annyira ellentétesek Budapest székesfővároséval, hogy ezeket egy kalap alá venni semmi körülmények között sem lehet.

3. ) A Budapest környéki városok nem fognak Budapesttel szemben versenytársként jelentkezni, hanem éppen ellenkezőleg, megőrizvén átmeneti jellegüket, a fővárosnak csak tisztelői, forgalmának szaporítói, támaszai és segítői lesznek.

4. ) Meggyőződése Pest vármegye nemzeti bizottságának az, hogy ezek a Budapest vidéki városok akkor fejlődnek, fejlődési lehetőségeiknek megfelelően legjobban és lakosainak javára legelőnyösebben, ha úgy hagyjuk őket, ahogy vannak.

5. ) A környékbeli városok és falvak 90%-a agrárjellegű. Problémáik, érdekeik, feladataik és jövőjük a városias településektől és céloktól merőben ellenkezőek.

6. ) Természetes, hogy az agrárjellegű települések lakosságát az eddigi falusias életviszonyok közül fel kell emelni, ehhez azonban szükségtelen az, hogy eredeti környezetükből kelljen ezeket a fejlődési fokozatokat kiszakítani, és egy óriási terjedelmű, egyébként heterogén összetételű székesfővárost alkotni.

168