Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
A háború alatt az egészségvédelmi intézmények jórészt elpusztultak. Súlyos károkat szenvedett a székesfehérvári Szent György Kórház is. Az intézményt a háború alatt ideiglenes helyre kellett költöztetni. Amíg az épületeit rendbe nem hozták, a kórház a város több pontján szétszórva működött.18 Az események miatt nemcsak eszköz-, hanem orvoshiány is jelentkezett. A vármegye 60 községi és körorvosi helyéből 1945 tavaszán mindössze 30 volt betöltve.19 A 14 egészségházból összesen hat maradt használható állapotban, felszerelésük mindössze 30 százaléka maradt meg. 1944-ben a megyében 39 gyógyszertár volt, ebből 1945 júniusában még csak 21 működött. Felszerelésük, készleteik gyakorlatilag megsemmisültek.20 Súlyos helyzet alakult ki a mezőgazdaságban is. A termőföldek egy részén lövészárkok, bombatölcsérek, tankcsapdák és fel nem robbant aknák sorakoztak. A hosszan elnyúló aknamentesítés is jelentős számú áldozatot követelt.21 A robbanóeszközök mellett a mezőgazdasági munkák elvégzését tovább nehezítette az igaerő hiánya. Mindezek következményeként 1945-ben a megye termőterületének 35 százaléka bevetetlenül maradt.22 A vármegye állatállománya is drasztikusan csökkent: az 1943. évi állapotokhoz képest 1945 tavaszára a szarvasmarha-állomány több mint 82, a sertés 85, a ló 70, a juh 97 százalékkal csökkent.23 A gazdasági felügyelőség vásárlással próbálta enyhíteni a hiányt, ami az iga- és talajerőben éreztette leginkább hatását. 1945. március 23-án a szovjet városparancsnok, Piszarenko gárdaezredes javaslatára megalakult a 21-es bizottság, elnökévé Gáspár János ügyvédet nevezték ki. A bizottság nevét tagjainak számáról kapta, s ideiglenes jelleggel a közigazgatást irányította. Április 3-án alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Bizottság, amely átvette a 21-es bizottság szerepét.24 A Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottság megalakulására április 24-én került sor, elnökévé Wágner József szakszervezeti vezetőt választották.25 Ekkor vált külön a városi és a vármegyei nemzeti bizottság. A nemzeti bizottság tagjait a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot26 létrehozó pártok (MKP, SZDP, FKgP, NPP, PDP)27 és a Szabad Szakszervezet adták egyenlő arányban. A nemzeti bizottság feladata volt - a közigazgatás teljes helyreállításáig - a közigazgatási feladatok ellátása, a törvényhatósági bizottság, a kisgyülés, a közigazgatási és más vármegyei bizottságok jogkörének gyakorlása.28 Ezentúl a bizottság ellenőrző és igazoló feladatot is ellátott. Április-május folyamán a járásokban és a községekben is sorra megalakulnak a nemzeti bizottságok. Elsődleges feladatuk mindenhol a közigazgatás megszervezése, irányítása és az élet megindítása volt, ugyanis a legtöbb településen az 18 33. sz. dokumentum. 19 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 31. old. 20 Farkas Gábor: Az élet megindulása ... 248. old. 21 A Honvédelmi Minisztérium 1946. szeptemberi rendeletét követően alakult meg az 1-es számú (Budapest) és a 2-es számú (Székesfehérvár) önálló aknakutató-század. A 2-es számú században dolgozó 180 tűzszerész 1945. augusztus 1-jétől 1946. február 28-ig összesen 284 262 db aknát semmisített meg, melynek során meghalt hét tűzszerész. A civil áldozatok száma ennél nagyságrendekkel nagyobb volt, ám a pontos összesített adatok nem ismertek. Részletesebben lásd: Csapody Tamás: A második világ- háborús aknamezők és azok mentesítése (1943-1986). In: Hadtudomány. X. évf. 3. szám. 22 33. sz. dokumentum. 23 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 4. old. 24 3. sz. dokumentum 25 9. sz. dokumentum 26 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden, 1944. december 2-án alakult meg. 27 A Polgári Demokrata Párt Fejér megyében csak később bontott zászlót, addig képviselőinek helyét függetlenekkel töltötték ki. 28 9. sz. dokumentum. 9
