Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948

elöljáróság késve - vagy egyáltalán nem - alakult újra.

Megalakulása után a vármegyei nemzeti bizottság megválasztotta a vármegye új alispánját, Szirbik Ferencet. Az alispán Bratán Istvánt megyei főjegyzőnek, Barabás Ferencet megyei tiszti főügyésznek javasolta, jelöléseit a bizottság április 27-én elfogadta. A járási főszolgabírókat29 az új főispán, a szociáldemokrata Szabó István nevezte ki.30

Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság már az első ülésén döntött az igazolóbizottságok felállításáról, melyek azt vizsgálták, hogy a közalkalmazott 1939. szeptember 1. napját követő magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit.31 A későbbiek során azonban - a közalkalmazottakon túl - a magyar lakosság egyre szélesebb körét (értelmiségiek, magánalkalmazottak) vonták igazolás alá. A főispán április 28-án a nyilasuralom alatt a vármegyénél szolgálatot teljesítő tisztikart állásából felfüggesztette.32 A Fejér Vármegyei Központi Igazolóbizottság 1945-ben 958 személyt vett igazoló eljárás alá, ebből 830 főt igazoltak, s mindössze 8 főt ítéltek állásvesztésre.33

Április végén megalakult a Székesfehérvári Népbíróság. Az első fokon eljáró bíróság működése során főleg a volt Volksbund-tagok34 esetében hozott jogerős ítéleteket. A megye háborús bűnöseinek - például a volt nyilas főispánnak - perében a végső verdiktet a Népbíróságok Országos Tanácsa mondta ki.

A szociális és ellátási nehézségek enyhítésére április elején a megyében is létrehozzák a Nemzeti Segély intézményét.35

A közigazgatás újjászervezését nehezítette az iratok pusztulása. A háborús események következtében a járások és a községek iratanyaga 60 százalékban megsemmisült (több helyen gyakorlatilag a teljes irattár odalett), és nagyrészt elpusztult a megye irat- és

29 Wágner János a Váli, Kun Gábor az Adonyi, Móder József a Székesfehérvári, Mayer Lajos a Móri és Holló Elek a Sárbogárdi járás főszolgabírója lett.

30 A főispáni hivatal április 21-én kezdte meg működését.

31 Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 15. ME számú rendeletének bevezetője rendelkezett az igazolóbizottságok felállításról. Az igazolóbizottságok megszervezésének részletes szabályait az 1080/1945. ME számú rendelet tartalmazta.

32 Kadácsi Tamásné-Vass Józsefné: Fejér megyei eseménytár 1944-1948. In: FMTÉ 3. Székesfehérvár, 1969. 21. old.

33 Továbbá 15 fő súlyos büntetést kapott, 7 főt nyugdíjaztak, 80 főt megfeddtek, 28-at előléptetésből kizártak. Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 56. old. Az igazolóbizottságok más megyékben is hasonló hatékonysággal működtek, például Zala megyében a 4700 letárgyalt ügyből 37 főt ítéltek csupán állásvesztésre és 10 főt adtak át a népbíróságnak. Mikó Zsuzsanna: Adatok Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez. 1945. In: Dokumentumok Zala megye történetéből. 1944-1947. Zalai gyűjtemény 37. Zalaegerszeg, 1995. 10. old.

34 A Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) a magyarországi német kisebbség szervezete volt, amely 1938. november 26-án alakult a korábbi Magyarországi Német Népművelődési Egyesület utódaként. A Volksbund a harmincas évek végétől a magyarországi németek domináns társadalmi szervezetévé vált, ugyanakkor a náci Németország érdekeinek képviselője is volt Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is.

35 A Nemzeti Segély az MKP 1945. január 9-ei felhívása nyomán jött létre, kezdetben négypárti irányítás és ellenőrzés alatt működött (FKgP, MKP, NPP, SZDP). Rövid idő alatt vált az egész országot behálózó népmozgalommá, 1945-ben már 300 ezer pártoló tagja volt. Elsősorban gyermekvédelmi tevékenységet folytatott. A háborút követő rendkívül szűkös viszonyok közepette megszervezte a külföldi segélyszervezetek küldeményeinek szétosztását, a csecsemők tejellátását, a betegek gyógyszerhez juttatását, bölcsődéket, napközi otthonokat, népkonyhákat, gyermekotthonokat, szülőotthonokat, gyermekambulanciákat, gyermekkórházakat, TBC-szanatóriumot állított föl. Gondoskodott a rászoruló gyermekek vidéki és külföldi feltáplálásáról. A támogató tagság havi jövedelmének bizonyos százalékát ajánlotta az akció fenntartására. Magyar Jövő néven lapot adott ki. 1948-ban a Nemzeti Segélyt összevonták a Magyar Vöröskereszttel.

10