Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
nyugat-magyarországi területekre menekült megyei alkalmazottakat is. A front közelsége miatt azonban február 3-án a közigazgatás irányítói újból visszatelepültek Veszprémbe, majd Nyugatra távoztak. A második világháború végére Fejér megye súlyos veszteségeket szenvedett emberi életben és anyagi javakban egyaránt. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint 224 504 fő élt a megyében.6 1945 végére amikor az elmenekültek jó része már visszatért, mégis mintegy 10 százalékkal kevesebb volt a népesség száma, mint korábban.7 Ez a különbség azonban nem tükrözi ténylegesen az elhaltak számát, hiszen a menekültek, bevonultak közül sem tért még vissza mindenki a lakhelyére. A megyéből közel 30 ezer ember menekült el más törvényhatóságba vagy Németországba.8 Jelentős volt a megyén belüli migráció is. Az Adonyi járás népessége a háború végén magasabb volt, mint előtte. Ez nem véletlen, hiszen a megye járásai közül az Adonyi volt legkevésbé kitéve a háborús pusztításnak.9 Fejér megye területéről több mint 5400 embert deportáltak, akik közül 3700 soha többet nem tért vissza. Székesfehérváron a háborús események következtében mintegy 700 ember vesztette életét.10 A városban - a 7198-ból - gyakorlatilag nem maradt egyetlen épp épület sem, 833 teljesen elpusztult, 1244 helyrehozhatatlan károkat szenvedett, a többit - 45 százalékot - kisebb-nagyobb ráfordítással lehetett helyrehozni. Nem alaptalanul nevezték a kortársak Székesfehérvárt a „magyar Sztálingrádnak”. A megye más településein sem volt jobb a helyzet. A községek közül 59 állott több mint három hónapig a frontvonalban, 74 települést ért légitámadás (ebből 13-at 20 alkalomnál is többször).11 A front elvonulása után a civil lakosságnak közmunkát kellett végeznie. így tüntették el a romokat, a háborúból visszamaradt védmüveket, javították az utakat, a vasutakat és a hidakat. Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság12 április 14-i ülésén felvetődött, hogy a deportálásból visszatért zsidóság mentesüljön a közmunka alól. A bizottság végül nem fogadta el a javaslatot.13 A háborús viszonyok miatt járvány szerűen hastífusz14 lépett fel. Hivatalosan közel 300 megbetegedésről tudunk, de feltehetően a fertőzöttek száma jóval magasabb lehetett. Mintegy 80 000 ember kapott védőoltást,15 így a komolyabb járványt sikerrel megelőzték. Jelentősen megnövekedett viszont a nemi betegek száma, ami összefüggésben áll a szovjet katonák erőszakoskodásaival. Pontos megyei adatokkal ugyan nem rendelkezünk, de például Székesfehérváron az első szovjet megszállás alatt kb. 1600 nő fertőződött meg.16 A megyében még 1946 szeptemberében is hivatalosan több mint 1000 nemi beteget tartottak nyilván.17 6 Farkas Gábor: Az élet megindulása... 214. old. 7 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 1. old. 8 Farkas Gábor: Az élet megindulása... 215. old. 9 Uo. 214. old. 10 A civil lakosságot tekintve, a városból bevonult és a fronton elesettek száma ennél lényegesen nagyobb volt. 11 Farkas Gábor: Az élet megindulása ... 216. old. 12 Az 1945. április 3-án megalakult Ideiglenes Nemzeti Bizottság a közigazgatást ideiglenes jelleggel irányító 21-es bizottság feladatait vette át, és irányította elsősorban a város, de bizonyos esetekben a megye közigazgatását is. 13 6. sz. dokumentum. 14 A hastífusz (typhus abdominalis) fertőző betegség, kórokozója a Salmonella typhi baktérium. A tífuszhoz hasonlóan szennyezett élelmiszerek és a széklet útján terjed. A kór 7-21 napi lappangási idő után lázzal, fejfájással, influenzaszerű tünetekkel indul. A kórokozó a belek nyirokmirigyeiben megtapadva elszaporodik, bekerülve a véráramba kialakulnak a tünetek. Kezelés nélkül bélperforációt, valamint szív- és idegrendszeri károsodást okoz. 15 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 30. old. 16 Nemzetvédelmi Tudósító. Szombathely, 1945. január 30. 17 96. sz. dokumentum. 8
