Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Sigillum Comitatus Albensis ipar-, valamint ország-, megye- és településtörténeti jelentőségűek, a történeti múlt feltárásához nélkülözhetetlen és pótolhatatlan kútfők, illusztrációs műtárgyak. Ezeken belül a céh- és a templomi zászlók a vallási, néprajzi kutatások kiinduló pontjai. Jelzik az évszázadokon át élt népies kultuszokat, - a tanulmány tárgyát tekintve - például Szent István király tiszteletét. Fejér vármegye címeres pecsétjének értékes történeti forrásai a vármegye történeti címeres zászlaja mellett három vármegyei nemesi felkelési, öt-öt céhes, illetve egyesületi zászló, de fennmaradt három olyan egyházi- körmeneti jellegű példány is, amelyek a vármegye címerét, helyenként annak motívumait hordozzák.129 Fejér vármegye jelképei; a címeres pecsét és a zászló a XIX. század elejétől nemcsak díszítő elemként jelentek meg, hanem kapcsolódtak a hely szelleméhez is. A vármegye címere díszítette, s ékesíti napjainkban is a vármegyeháza oromzatát, de ugyancsak használták a jelképet a vármegyei alapítású intézmények és intézetek, rákerült a kéziratos és nyomtatott vármegyetérképekre130, gyakorta a Fejér vármegye által publikált nemesi bizonyságlevelekre.131 A címeres pecsét domináns színei; az arany és a zöld determinálták a vármegyei zászló(k) küllemét is; a pecsétet tartó aranyzöld zsinórok a vármegyei színeket, azaz a zászló színeit mintázták. A közgyűlések jegyzőkönyveinek íveit is arany-zöld színű zsinórral fogták egybe, de még a hadba vonuló nemesi felkelés vitézeinek öltözetén is megjelent dekorációként. A vármegye színei szerepeltek a hajdúk, huszárok és kerülők öltözékén, a vármegyei tulajdonban lévő kocsikon, a pecsétek zsinórjain, a katonák tarsolyain és öltönyzsinórjain.132 Székesfehérváron utcáit róva; középületeken, emlékműveken napjainkban is számos helyen látható Fejér vármegye címere.133 A Fejér megyei települések közül a besnyői Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom mellékoltárképe, a polgárdi Szent István király római katolikus plébániatemplom főoltárképe (Enders Antal, 1853), valamint a velencei Szent István király római katolikus plébániatemplom főoltárképe (Vinzenz Fischer után, 1830 körül) tartalmazza az országfelajánlás jelenetét.134 Szent István alakjának heraldikus ábrázolása, ikonográfiája a sorra vett Fejér megyei történeti emlékeken szorosan kapcsolódik a Kárpát-medencében meghonosodott megformálásához. Egyéni vonásainak mellőzésével, a keresztény hagyományoknak megfelelően egy szent uralkodó alakja jelenik meg előttünk. A leginkább a barokk kortól címereken, valamint heraldikus környezetben ábrázolt királyalak külseje meglehetősen sablonos; a templomok királyszobrait, falfreskóit, az állami pecsétek uralkodói jelvényekkel megjelenített királyábrázolásainak mellképeit mintázza, valamint Magyarország Szűz Máriának történt felajánlását eleveníti meg többszereplős jelenetben. így az ország felajánlásának pillanatát örökítette meg Vinzenz Fischer (1729-1810) bécsi akadémiai tanár a székes- fehérvári Szent István Székesegyház 1775-ben festett135 főoltárképén: ő a térdeplő Szent István királyt ábrázolja, aki oltárra helyezett koronáját felajánlja Szűz Máriának. Cs. Dobrovits Dorottya művészettörténész értelmezésében Szent István király arcvonásaiban - a megrendelő - Mária Terézia elhunyt férje, Lotharingiai Károly portréja fedezhető fel. A szalagfonatos, füzérdíszes keretű festmény bal oldalán a templom rajzát kezükben tartó angyalfigurák jelennek meg, akik talán Mária Terézia leányainak képmását rejtik. Jobb oldalt a lépcső alján a művész szignatúrája és az évszám; „VIN. FISHER P. MDCCLXXV"136 Amint arra már korábban utaltunk, a Patrona Hungáriáé kompozícióját ábrázolja a magyar királyi koronával és a kiscímerrel a székes- fehérvári ciszterci Nepomuki Szent János templom hajója második boltozatának Franz Caspar Sambach által 1748-ban festett freskója is. Székesfehérvár egyházmegyéjében a székesegyházon kívül egyébiránt még tizenöt templomnak Szent István király a titulusa. Szentségi habitusát a fő körüli nimbusz,
