Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében A 2001-ben felújított megyeháza a királyi méltóságot általában a korona, a jogar és az országalma fejezi ki, azaz olyan uralkodói jelvényekkel jelenítették meg az uralkodót, amilyeneket a közép- és koraújkori művészek elképzeltek. Ugyanakkor Szent István jelvénye, a királylándzsa nem szerepel a heraldikus Szent István-képek, pecsétek inszigniológiájában. Mint általában, úgy a címeres ábrázolásokon is Szent István-i vonás az öregedő tekintet, a komolyság, a középhosszú, deres hajviselet és szakáll jellemzik az államalapító uralkodót.137 Ez, a magyar címerfejlődésre általában is jellemző természetes ábrázolásmódra törekvés magától értetődően közel hozta egymáshoz a heraldikában és az azon kívül szereplő Szent István alakját. A címerek, némely későbbi korszakból eredő koronázási jelvények korszerűtlen visszavetí- tését a XI. századra jórészt felmenti a korai hagyomány, s Szent István személye iránt folyamatosan megmutatkozó megbecsülés: a címeres, jogaros, országalmás királyábrázolási mód már a korai középkorban kialakult. A középkori Szent István-ábrázolásokon szereplő abroncskoronát pedig méltán helyettesíthette a későbbi művészet által elképzelt szent koronával, hiszen a legújabb korig az volt az egyértelmű meggyőződés, hogy a szent korona azonos azzal, amellyel az államalapító uralkodót megkoronázták. A megye ősi történeti jelképeinek; címerének és zászlajának megalkotása-visszaállítása a rendszerváltoztatás időszakában rendkívüli jelentőséget hordoz. Kifejeződik benne egyrészt a megye önkormányzatisága, Fejér megye településeinek közös jelképeként egyben annak kinyilatkoztatása, hogy az itt élők a közügyek intézését saját kezükbe vették. A szimbólumok utalnak a historikus múltra, az időtálló történelmi hagyományokra, egyúttal kifejezik azt, hogy a megye a múltban és a jövőben is meghatározott területi közigazgatási egység. A nemzetközi kapcsolatrendszerben ábrázolja helyi, territoriális, egyidejűleg nemzeti értékeinket, hogy a kialakított és megőrzött szokásokkal összhangban különböztesse meg magát, s illusztrálja identitását. Ezzel is hozzájárulva a nemzeti és a megyei történelem megismertetéséhez, önazonosságának megerősítéséhez. Záró következtetésként megállapítható, hogy a
