Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Sigillum Comitatus Albensis ba öltöztetett gyermek Jézus Krisztussal, fejük körül ugyancsak arany dicsfény ragyog. Szent István király előtt álló, csücskös talpú (kis) pajzsban Magyarország kiscímere; jobbról vörössel és ezüsttel nyolcszor(!) vágott mező az Árpádok címerpajzsa, balról vörös mezőben zöld hármas halom aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst, a tényleges uralkodói hatalmat jelképező apostoli talpas kettős keresztes címerrel. Szent István király a koronával, jogarral és koronázási karddal jelképezett Magyarországot az „Örök Szűz Istenanya, Mária" oltalmába - elsőként- ajánlja.69 Kútfőkkel nem támaszthatóak alá azon okfejtések (s a címerleírások sem tükrözik), hogy a címerkép földrajzi környezetbe történt ágyazásával egyenesen a „Duna menti síkság és a Mezőföld szerepel zöld talajon", továbbá az sem helytálló, hogy a háttérben húzódó szürke hegylánc a „Kelet-Bakony, a Vértes és a Dunazug hegység. A hegyláncból három sasbérc emelkedik ki: a Velencei-, a Csókai-hegy és a Nagy-Csákány (ezek a vármegye legmagasabb hegyei)".70 A címeres pecsét 1837. évi diplomában megfogalmazott leírását a következőkben közöljük: „SCUTUM videlicet ad moreun veterem rotundum, exhibens: Divum Stephanum Protoregem Hungáriáé Apostolicum, Paludamento Regali aureo indutum. Caput radio nitente- sanctitatis tessera - redimitum, qui coram Beatissima Virgine DEI Parente MARIA ejusdem Regni Patrona tunica coccinea, syrmate verő coeruleo amicta, in superiore sinistra aetheris régióné inter nubila et radios Julgentes emicante, natumque divinum infantem JESULUM manu dextra exporrecta benedicentem sinu suo Jerente, super campo viridi genu Jlexus, Coelumque suspiciens, Eidem repositam pulvillo coccineo Sacram Regni Coronam cum Sceptro et Ense ambabus manibus praesentare atque ojferre conspictur, subjecta Clenodiis his Parmula erecta, praejati Regni Nostri Hungáriáé Insignia deferens, quorsum illa rqferantur symbolice indicante. Demum ipsius Scuti Fejér vármegye magyar köriratú pecsétje, 1838 peripheriae, Limbo binis Jilis aureis concluso definitae, subsequa majusculis Literis justo Intervallo in orbem dispositis, Epigraphe: FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE inscripta esse visitur.”71 Rezső Ensel Sándor 1879-ben, az alábbiakban tette közzé a diploma kivonatos fordítását: „Mi első Ferdinánd, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország királya stb. adjuk tudtára, akiknek illik, hogy híveink Székes Fejér megye főpapjai, bárói, nagyjai és nemesei, azon alázatos kérelemmel járultak hozzánk, hogy a még dicső emlékezetű I. Leopold Magyarország királyától 1694. október 10-én nyert hiteles pecsétjének latin köriratát kegyeskednénk magyarra változtatni engedni s ehhez királyi beleegyezésemmel járulni. Mi tehát meggondolva azt, hogy a kormány élére állított fejedelmeknek, népeiket nem csak a törvények szerinti engedelmességben, fegyelmi rendben hivatásuk tartani, de kiváltságok, jogok, kedvezményekben is részeltetni stb, stb mi tehát megfontolva rendeltetésünket, legmagasabb keggyel méltóztatunk megengedni,
