Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében hogy Székes Fejér vármegye régi címerét megújítsa, akként, hogy a régi latin körirat nyerjen ezen alakot mint itt következik. A régihez idomított kerek pajzsba: Szent István Magyarország első királya aranyos királyi palástba burkolva sugaraktól ragyogó fejjel, miként a Boldogságos Szűz Mária előtt,- ki a magas égi boltíven felhőkben sugarak közt, csillogó bíbor köntös és égszin ruhában ül, Isten szülöttjét, Jézust tartva jobbjában,- zöld pázsiton térdepel s feltekintve reá, az előtte bíbor vánkoson fekvő magyar szent koronát, királyi pálca s koronával együtt kezével emelve, azokat neki buzgósággal felajánlani látszik. Ezen jelvények alatt hős z- szas pajzs (mintegy állvány vagy oltárocska) Magyarország címerét tünteti fel, mutatván, hogy azok hova tartoznak. A pajzs arany szélein öv alakban nagyobb, szétszórt betűkkel e felirat: Fejér vármegye petsétje, amint ezek mind láthatók jeles festészünk ügyes kezéből készült jelen okmányunk fejezeténi festményből. Megengedjük tehát stb stb hogy Székes Fejér vármegye e leirt címeres pecséttel érvénnyel stb. minden okiratai kiadásánál élhessen stb. Kelt. 1837. május 26. Vicsapi b[áró] Malonyai János Szent István Rend vitéze stb által kiadva. Ferdinánd m[aga] k[ezüleg] B[áró] Malonyai m[aga] k[ezüleg] Gál Péter m[aga] Jc[ezüleg].”72 A kerek címerpajzs vastagságát a köriratot határoló, belső és külső peremek vékony aranyszegélye érzékelteti. A pecsétkép eredeti, 1694., majd 1837. évi leírása is mintaszerű; a ragyogó, tündöklő, sugárzó, fénylő, csillámló jelzők („radio, radios fulgentes") az aranyat fémjelzik, az „ég” értelemszerűen a kék színt, a fellegek („nubiláj a heraldikában elfogadott fekete szín árnyalatában, füstszínben (.fumidae’j jelennek meg, a szent uralkodó vörössel hímzett palástban, méretes hermelin gallérral övezett ezüst ruházatban látható. Mindkét címerleírás törekszik a pecsétábrázolás címerként történő megjelenítésének fogyatékosságát, azaz a klasszikus értelembe vett címerpajzs hiányát kiküszöbölni. Amíg előbá&KDi V O'—^ x—_/ jSSSri Fejér vármegye festett címere Horváth János és István nemesi bizonyságlevelének másolatán, 1838 bi egy meglehetősen egyszerű magyarázatot sugall, amennyiben ősi szokással igazolja, s ezzel azonosítja a pecsét kerek alakját a pajzs alakjával, utóbbi már egy megjelenített kerek pajzsra helyezi a címerképet. A címeres pecsét illusztrációjának mintegy heraldikai kiforratlanságát igazolja, hogy a későbbi ábrázolásokon (insurgens, céhes, egyházi zászlókon, kéziratos térképeken) is ilyen módon, tehát általában kerek háttérrel, olykor szabályos pajzsra helyezve jelenik meg a címeres pecsét ornamentuma. A pecsétkép megjelenítésére alkalmas műtárgyak nem csupán a címerpajzs alakjának vonatkozásában, hanem a pecsétábrázolás motívumainak egyes részleteiben is jelentős változatosságot mutatnak. Ez feltételezhetően nem kellőképpen alátámasztható a felhasznált anyagok (selyem, papír, kő) sajátos tulajdonságaival, valamint a technikai
