Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)

CÉHZÁSZLÓK

Céhzászlók

tartalmazó 1813. évi általános céhszabályzat („Közönséges Czéhbeli Czikkelyek A’ Mesterség Űzés Végett Való Társaságok És Czéhek’ Számára [Budán, 1813.]”) XXX. articulusa további egyszerűsítésről intézkedett.6

A céhek tárgyi emlékei közt a zászlók nem csupán a szervezeti élet objektív kútfői. A céhes zászlóhasználat eredete és szokásanyaga nemcsak a céhek belső életének egy szegmensét tárja fel; vizsgálatával megismerhető a modern kor előtti évszázadok vallásos motívumokkal átszőtt szelleme, a mindenkori kormányzati hatalom politikájának ideológiával átitatott befolyása a különböző társadalmi struktúrákba. Általuk megvilágítható- ak a kézműves társadalom, majd az iparral foglalatoskodó polgárság vallási szerepének motivációi, valamint a helyi hatalmi relációk kusza szövevénye. A zászlók ábrázolásai (feliratok, évszámok, képek, jelvények, címerek) szervezettörténeti adatokkal, szakmatörténeti és heraldikai információkkal szolgálnak. A heraldika, szfragisztika és vexillológia keretei közt, azon átnyúlva - Nagybákay Péter megállapítását kölcsönözve - néprajzi, technika- és viselettörténeti, iparművészeti, gazdaság- és társadalomtörténeti, valamint a keresztény ikonográfiával és szimbolikával kapcsolatos adatok birtokába jut a kutató.7 Áttekintésünkbe a céhrendszer megszűnését követő időszakban keletkezett iparos-egyleti zászlókat is beemeltük. Indoka, hogy a céhes rendszer adminisztratív eltörlését (1872. évi VIII. törvénycikk) követő évtizedekben sem váltak semmissé az évszázados céhszokások, tovább élt a köztudatban a céhek eszmevilága, kultikus tárgyainak tisztelete és használata. A kézműves-iparos társadalom szervezeti szellemisége évtizedek múltával is hatott a jogszabály nyomán életre hívott, szakmánként tagolt ipartársulatokban, utóbb az iparosok temetkezési, képző, segélyező és egyéb kulturális jellegű egyesületeiben. Noha talán történetileg nem kellőképpen indokolt; tanulmányunkat megtoldottuk a kútfőkkel nem rekonstruálhaCsákvári Magyar és Német Varga,

Szíj- és Nyereggyártó. Tímár, Tobak és Kötélverő (egyesült) Céh szabadalomlevelének céhpecsétes oldala, 1818

tó históriájú, s máshova nem sorolható földműves jellegű, egyleti zászlók témakörével.

A kutatások jelen állása szerint a mai Fejér megye területén, intézményeiben mindösszesen tizennyolc céhzászló, hat iparos-egyleti és öt földműves társulati zászló maradt fent, holott közel hattucat céh, s számtalan egyesület működött az egykori vármegyében. Ugyan tudomásunk van a székesfehérvári szabók 1512-ben nyert privilégiumáról, mindazonáltal a helyi céhek tömeges megalakulására - a másfél százados oszmán-török uralom következtében - csupán a XVII-XVIII. század folyamán került sor. A fennmaradt legkorábbi céhlevelek és privilégiumok alapján