Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
CÉHZÁSZLÓK
Sigillum Comitatus Albensis 1652-től a székesfehérvári mészáros, 1692-től a székesfehérvári fazekas, a székesfehérvári szűcs, 1693-tól a székesfehérvári kádár, 1694-től a székesfehérvári kovács, 1695-től a székesfehérvári bognár (utóbb: egyesült bognár, esztergályos, kaskötő és nyerges) céh léte ismert.8 Fejér vármegyében a XVII. század végétől mintegy 23 féle céh kapott működési engedélyt, utóbb 44 úgynevezett vármegyei és 32 külön székesfehérvári céhet (összesen 76) azonosítottak a XVII-XIX. század közötti időszakra vonatkozóan. A vármegyeszékhelyen kívül a térség mezővárosai; Mór, Csákvár és Bicske váltak a legjelentékenyebb céhközpontokká. Ezen felül a kisebb települések mestereit elsősorban a sármelléki (központja Szabadbattyán) és a vértesaljai (Lovasberény központtal) járásokban felállított céhek tömörítették. Mindazonáltal a kisebb mezővárosokban és falvakban leggyakrabban néhány iparág képviselőiből álló, úgynevezett egyesült céhek létesültek.9 A 29 zászló jelentékeny hányada származik Székesfehérvárról, mindössze két-két céhzászló csákvári, illetve sármelléki (járási), kilenc műtárgy eredete meghatározhatatlan. A tizennyolc céhzászló közül tizenhetet a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteménye őriz, egyet a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, a féltucatnyi iparos-egyleti zászlóból négy a Szent István Király Múzeum, kettő a Székesfehérvár felsővárosi Szent Sebestyén templom tulajdona, az öt földműves jellegű zászló közül egy a Szent István Király Múzeum újkortörténeti gyűjteményébe, két- két példány a Szent Sebestyén templomba, valamint a Székesfehérvár belvárosi Szent István Székesegyházba került. Ezek a zászlók a XVIII. század nyolcvanas éveit követő közel négy emberöltő termékei. A céhemlékek között ez a viszonylag rövidnek mondható életkor a zászlótextíliák múlandóságának következménye. A céhes zászlók közül négy XVIII. századi; legkorábbiak az 1782-ben készült lakatos és a magyar varga céhzászló, tizennégy a XIX. századból való. Az iparos-egyleti zászlók fele-fele arányban a XIX. és a XX. század első feléből eredeztethetőek, a földműves zászlók közül három XIX., kettő XX. századi. Évszám 22 zászlón található, a keltezéssel el nem látott, vagy restaurálásra szoruló, ám a zászlótextíliák vizsgálata alapján igazoltan XIX. századi műtárgyak száma hét.10 A zászlók vizsgálatakor a következő szempontokat tartottuk szem előtt. Kronológiai sorrendben, először a zászlaján címert vagy heraldikai attribútumot illusztráló céhes, majd az iparos-egyleti, végül a külön tagot képező, földműves egyesületi zászlók bemutatása kerül terítékre. A korábban ismertetett és publikált zászlók11 leírásától, továbbá a műtárgyak állapotának és restaurálási paramétereinek analízisétől jelenleg eltekintünk. A Lakatos Céh 1782. évi fecskefarkú zászlajának (Szent István Király Múzeum, a továbbiakban: SzIKM) nagysága 145x120 centiméter, anyaga egylapos, három részből varrt kék selyem, körben rojtozattal. Színoldalának közepén, ovális képen, ülő Szent Pál könyvre könyököl. Körülötte festett ovális képkeret babér- és pálmaággal övezve. A nagy kép körül négy kis címer található; kiscímer, Székesfehérvár címere és lakatos céhjelvény: két kulcs, keresztben lakattal és sarkantyúval, valamint falióra két puskával. A kép feletti felirat: „S. PAULE O. P. N.” (Óra Pro Nobis, könyörögj érettünk). A zászlót aranyozott növényi mintasor keretezi, elszórtan kis virágokkal. Hátoldal középső nagy képén Szent Péter, felette felirat: „S. PETRE O. P. N.” Ezen az oldalon is ugyanúgy helyezkednek el a kisebb címerek. A műtárgy textíliájának középső része az eredeti szövettel toldott.12 A Lakatos Céh legelső artikulusait Székesfehérvár törvényhatósága 1695. január 14-én hirdette ki. 1716-ban a székesfehérvárit a budai céh bekebelezte, 1718. július 5-én viszont a székesfehérvári lakatosok önálló testületként kaptak alapszabályokat. A Szent István Király Múzeum őrzi a székesfehérvári lakatosok évszám nélküli pecsétnyomóját.13
