Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
NEMESI FELKELÉSI ZÁSZLÓK
Sigillum Comitatus Albensis Mindezeket igazolják a fennmaradt Fejér vármegyei nemesi felkelési zászlók is. A legkorábbi példány Fejér vármegye címerét tartalmazó ábrázolásának érdekessége, hogy az eredeti, tájképi jellegű adottságokat sematizálta, illetve elhagyta, az alkotó a zöld talajú pajzstalp helyett selyem- és ezüstszállal hímzett, kockázott alapot képezett. Megközelítőleg ugyanezt vette át a Székesfehérvári Polgári Dalkör 1907. évi zászlajának készítője is, azzal az eltéréssel, hogy a hímzett magyar kiscímert a fellegekbe helyezte.12 A címeralkotó alakok; Szent István király, Szűz Mária és a kisded Jézus Krisztus elhelyezkedése, valamint a kiscímer - Fejér vármegye címeres pecsétjének eredeti helytelen ábrázolásával ellentétben - mindkét esetben szabályos, azaz hétszer vágott. Ábrázolásának kiforratlanságát igazolja, hogy mindezek ellenére a zászló másik oldalára hímzett kiscímer nyolc teljes ezüst pólyát tartalmaz. Véleményünk szerint, a vármegyecímer ezen legkorábbi ismert ábrázolása - összevetve későbbi előfordulásaival - épül összességében leginkább az eredeti, diplomákban megfogalmazott leírására. Az ábrázolás további különlegessége, hogy a címer pajzstalpának hátsó részén helyet kapott a gróf Esterházy család kardot és virágcsokrot tartó, jobbra forduló koronás griff madara is. A családi címermotívum vármegyecímerbe történt beillesztésének indoka nem ismert; egyfelől a vármegyében számos birtokkal és uradalommal rendelkezett akkor és később is a família, valamint gróf Esterházy József az ország „udvarispánja” (1741-1748). Másrészt a nemesi felkelést 1741. október 14-én elrendelő Mária Terézia a dunántúli felkelés megszervezésével gróf Esterházy József tábornokot és herceg Esterházy Pál őrnagyot bízta meg.13 A nagyobb 1797-es datálású zászló olaj- festményén látható - német-római sas mellére helyezett - magyar kiscímer érdekessége, hogy későbbi ábrázolásától eltérően, a hasított címer pajzsmezői felcserélődtek, így az ezüsttel és vörössel - szabályosan - hétszer vágott mesteralak heraldikailag bal oldalra került. Ez azért is figyelemre méltó, mert a másik, ugyanezen esztendőből származó nemesi felkelési zászlón mind a kiscímer, mind pedig a vármegyecímer heraldikailag szabályosan kivitelezett. A magyar kiscímernek a németrómai császári sas közepére való helyezéséről a Habsburg-dinasztia nőági trónöröklését kimondó 1723. évi XCVIII. törvénycikk 3. §-a intézkedett.14 Fejér vármegye insurgens zászlai közül heraldikailag a leginkább elemezhető a viszonylag épen fennmaradt, 1810-es datálású zászló. Festett olajképe Fejér vármegye címerét meglehetősen zsúfoltan ábrázolja. A jelenetet ugyan tetszetősen, gazdag színkombinációkkal festette meg az alkotó, mégis távol került az eredeti címerképtől. Egyrészt a tájjelleget feladva romantikus; a messzeségben várat, várfalat, tornyokat, rondellát, barbakánt, erődöt mutató hátteret kölcsönzött a kompozíciónak, ezzel a címerkép zöld pajzstalpa is elveszett, másfelől Szűz Mária és a kisded Jézus Krisztus alakja jobb oldalt angyalokkal ábrázolt. A korona - a későbbi, XIX. századi ábrázolásoknak megfelelően, ám az eredetitől eltérően - díszes asztalon pihen. Leginkább szembeötlő a kiscímer teljes hiánya. A szabályosan füstszínű fellegekben ábrázolt Szűz Mária és az ölében tartott gyermek Jézus Krisztus festett alakja szabályos, ugyanakkor Szent István király - eredetileg aranyszínű - hermelingalléros uralkodói palástja vörösben tárul elénk. Feltűnő továbbá, hogy noha az eredeti címerkép a térdeplő uralkodót balra fordulva mutatja, addig ebben az esetben a szemlélődővel csaknem szemből, mindkét térdén térdepelve látható. A másik oldal zászlólapjának közepébe helyezett kiscímer alapvető heraldikai fogyatékossága, hogy ehelyütt is egy négy teljes ezüst pólyát tartalmazó pajzsmezőt szerkesztettek meg. A vármegyecímert ábrázoló festett olajkép alatti kis mezőben ugyanaz a koronás, kétfejű sasos és kiscímeres ábrázolás látható, mint a nagyobbik 1797. évi zászló esetében. A sorra vett motívumokon túl csupán a két hasonló kidolgozottságú, 1810-es datálású Fejér vár
