Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Tizenkét forradalmi nap

György, Kiss Sándor, Halvachs István, Stoffer László, Kiss József 84 képviselte. Hogy Sárvári János rendőr főhadnagy milyen minőségben volt ott, nem tudni. (Sárvári a bíróságon azt vallotta, nem önként, csak Onódy felszólítására ment el Győrbe. Állítása szerint Onódy még az autóbusz ülésrendjét is összeállította, így került sor arra, hogy a korábban általa letartóztatott Kiss József mellé kellett ül­nie. „Kellemetlenül érintett - mondta a rendőrtiszt -, mert ez az ember többszö­rösen büntetett előéletű és éppen a velem kapcsolatos hatósági közeg elleni erő­szak bűntette miatt súlyosan megbüntette a bíróság." 85 Nem lehetetlen, hogy így volt, de nem zárható ki az sem, hogy a megtorlás idején már megbocsáthatatlan bűnnek számító győri utat, amelyen esetleg személyes kíváncsisága miatt vett részt, nem vállalta. A bíróság ezt a kérdést nem tisztázta, Onódy a forradalom bu­kása után külföldre menekült. Horváth István vallomása szerint egyébként jövet­menet ő, Horváth ült Sárvári mellett.) A győri gyűlésen a pusztavámi bánya küldötteként részt vett Orosz Elemér munkástanács-elnök és Pravetzky Vidor is. Ok a járási pártbizottság náluk „biz­tonságba helyezett" személykocsiján utaztak. (A pártbizottság gépkocsivezetője, Nesztler Antal ez idő alatt Bátonyiéknál bújt meg, Bátonyi Kálmán szerint a párt­bizottság személykocsija is az udvarukban parkolt két hétig. Ez nyilvánvaló túl­zás volt a részéről, amikor 1957-ben a pártbizottság a tagátigazolások kérdését, s személy szerint az ő megbízhatóságát vizsgálta.) Harmadikként velük tartott Stoffer László is, aki a pusztavámi községi nemzeti bizottság titkára volt. Stoffer küldött-társa, a pusztavámi nemzeti bizottság elnökhelyettese, Halvachs István, akivel nem volt éppen baráti a viszonya, az autóbuszon utazott. Oroszék a kezde­ti zűrzavar miatt nem maradtak Győrben. A választási fiaskó után Szabó Lajos és Huszár Pál visszamentek a járási tanács épületébe. (Szabó Lajos a bíróságon tett vallomása szerint nem vett részt a válasz­táson, a rendőrségen fél évvel korábban viszont azt vallotta, hogy „október 30-án, amikor megalakult a Járási Nemzeti Bizottság, ahol én és több tanácsi dolgozó je­len voltunk, odajött hozzám Kovács István csákberényi lakos, a Járási Nemzeti Bizottság elnöke, és közölte velem azt, hogy másnap, azaz október 31 -én a dél­előtti órákban jelenjek meg a Tanács épületében a hivatal átadása céljából. Én ezen a napon meg is jelentem.") A magyaralmási küldöttség egyik tagja, Szabó István tanító, aki később az ot­tani általános iskola igazgatója lett, emlékezete szerint Mórról korábbi működési helyére, Felsődobosra ment, ahol mérsékelt hangú beszédet mondott. A forrada­lom idején Felsődoboson történtekről ezen túl csak annyit tudunk, hogy a tünte­tők a kultúrházból kiszórták a könyveket, s eltüzelték. 84 Kiss - mint arról már szó volt - a forradalom első napjaiban szülőfalujában. Csákberényben vett szervezőként részt az eseményekben. Kovács Istvánnal érkezett küldöttként Mórra, a választásra. A továbbiakban aktív szerepe volt a járási eseményekben is. 85 Az eset 1955-ben történt Magyaralmáson, ahol Kiss József ittasan ellenszegült az intézkedő Sárvárinak és társának. Emiatt a móri járásbíróság tíz hónapra ítélte el őt.

Next

/
Thumbnails
Contents