Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Előzmények
lakosságnak. Azok az anyaországi ún. beltelepesek és a Csehszlovákiából elüldözöttek, akik a kiebrudalt „svábok" vagyonát kapták meg állami juttatásként, a hatalom kisajátításán fáradozó kommunisták természetes szövetségeseivé váltak hamarosan, s sokan közülük fontos szerepet vittek a falvak állami és pártirányításában. A kommunista hatalom egyre erőteljesebb kiépülése az 1948 nyarán bekövetkező pártegyesítés után gyorsult fel, s a tanácsrendszer 1950 őszén történő bevezetésével, az évszázados hagyományokra visszatekintő önkormányzatok felszámolásával vált befejezett ténnyé. 2 A népi demokráciának mondott kommunista hatalom kiépítése ellentmondások sorával járt együtt Móron éppúgy, mint a járás falvaiban. Bakonykútiban például Jézus Krisztus őskommunista voltára hivatkozással a helyi pap, Szittyái Dénes római katolikus plébános hozta létre a kommunista pártszervezetet, s lett annak titkára. (1948 nyarán még katolikus papként vett részt iskolájának államosításában. 3 Az egyházból való kizárása után - Rajk László jóvoltából - világi karriert futott be, s a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője lett.) Magyaralmáson az 1919-es Tanácsköztársaság helyi direktóriumának egykori tagja, Klujber József kommunista párttag a járási pártvezetők utasítására szervezte meg a szociáldemokrata párt alapszervezetét abból a meggondolásból, hogy a kommunistákkal távolról se szimpatizáló lakosság demokrácia iránt érzékenyebb tagjait abba bevonva, szövetségeseket találjon benne. Ugyanezzel a módszerrel került sor a Nemzeti Parasztpárt móri vezetőségének átalakítására is, amikor abba három kommunistát „delegáltak" - köztük Szekeres Györgyöt. A kezdeti óvatos, elsősorban a megtévesztést szolgáló kifejezéseket mind nyilvánvalóbb módon váltotta fel a direkt politizálás. Az, hogy mindez csak és kizárólag a szovjet nagyhatalmi érdekeket szolgálja, természetszerűleg nem volt egyértelmű annak ellenére sem a kisember számára, hogy egyébként annak számos jelét érzékelte. A kommunisták minden egyes lépéssel közelebb kerültek az egyeduralomhoz. A Magyar Kommunista Párt a „fordulat évének" nevezett 1948-as esztendő nyarán „egyesült" a szociáldemokratákkal, s a Magyar Dolgozók Pártja nevet vette fel. Mindez nem egy organikus fejlődés következtében történt meg, a bekebelezés része volt a Rákosi-féle, a rivális pártok megsemmisítése érdekében folytatott politikának. Az MDP első járási titkára a szociáldemokrata Szlávnits László lett 1948. június 28-án, akit azonban néhány hét után, 1948 augusztusában eltávolítottak. Utóda a kommunista Kőszegi Ferenc (helyettese Hekkel József), majd Kiss Vilmos lett. Az MDP járási bizottsága 1948. augusztus 15-én alakult meg 4 . A pártegyesítés időszakában tagrevíziót hajtottak végre, amelynek során csak 2 A szovjet mintára létrehozott községi tanács - az utcák, lakóterületek küldötteiből, a tanácstagokból álló „választott" testületként - irányította, ellenőrizte a falu életét. A szűkebb vezetés az önmagából létrehozott végrehajtó bizottság (vb) feladata volt, élén az ugyancsak választott tanácselnökkel. A közigazgatási szakmai hozzáértést a tanácstitkár személye volt hivatva biztosítani, aki nem ritkán korábban a községi önkormányzat jegyzője volt. Mellettük néhány „tanácsi dolgozó" (apparátustag) végezte a hivatali munkát. A meghatározott rendszerességgel ülésező községi tanácsok, vb-k azonban csak a látszatdemokráciát testesítették meg, valójában a központi utasítások szolgai végrehajtói voltak. 3 Egy propaganda-felvételen személyesen szegezi fel az államosított iskola falára az újjáépítést tanúsító táblát. Kovács Éva: Út az iskolák államosításához. História, 1998/7. 23. 4 Fejér Megyei Levéltár (FML) Az MDP Móri Járási Bizottságának iratai. 1948-1956. 13. f. 7-9. ő. e.
