Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Előzmények

Az ún. Zöld-kastély, amely 1956 telén a karhatalom laktanyája volt a kommunisták iránt feltétlen lojalitást tanúsító „szocdemek" kerülhettek át az MDP-be. A tagrevíziót hat felülvizsgálati csoportban végezték el 1948 őszén, telén. Mint azt Kőszegi Ferenc jelentette, „liberális volt a munkája a bizottságnak, [...] a többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajtották végre megfelelően a felülvizsgálást". A kommunista rendőrkapitány, Francsics József százados megjegyezte, „sok bányász elvtársunk volt volksbundista, nyilas", ami - szerinte - jellemzően móri probléma. A magyarázatot ugyan nem adta meg e jelenségre, de nyilvánvaló módon mindez a kikényszerített „exodusszal" függött össze: az iparosok, bányászok mentességet kaptak a kitelepítés alól, s ugyanezt remélték a kisnyilasok, a rézgálic ígéretével Volksbund-tagságot vállaló svábok is. (Az egyik igazolóbizottsági tag, Nóvák Sándor ezeket egyenesen árulóknak tartotta.) A felülvizsgálatot a következő évben is folytatták a bizottságok, ennek eredményeképp például a III. számú felülvizsgáló bizottság 506 fő ellenőrzése után kizárt 80-at, akik közül 52 volt korábban az MKP, a többi az SZDP tagja. A párt megyei tömeg szervezője, Farkas Mihály 1948. augusztus 15-én tartott belpolitikai tájékoztatójából megtudhatták az értekezleten megjelentek, hogy a munkásosztály megerősödött, hiszen az MDP tagja, Szakasits Árpád tölti be a legmagasabb közjogi méltóságot jelentő köztársasági elnöki pozíciót. Ugyanakkor egyéb változások is történtek felsőbb szinten: Kádár János belügyminiszter lett, elődjét, Rajk Lászlót külügyminiszternek tették meg. Ezek a változások nyilván éreztetik hatásukat úgy belföldön, mint külföldön - tette hozzá az előadó, majd így folytatta: „A kulákságot mint osztályt meg fogjuk szüntetni. A népbíróság által kiszabott súlyos büntetések majd megakadályozzák azt, hogy egyes em-