Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
A Horváth István bevezetőjében elhangzottakkal a jelenlévők egyetértettek. (Az ismertető alatt is mind több jelentkező jött be az utcáról a hangosbemondó folyamatos felhívására.) Ezután került szóba a parancsnok személye. Az első javaslatban Vincze Kálmán rendőrkapitány neve szerepelt, ezt azonban a jelenlévők nem fogadták el. Horváth - már említett - áthidaló, valójában a délelőtti értekezleten egyeztetett javaslatát ezt követően tette meg Varga Miklós személyére. Ellenvetés nélkül elfogadták. (Schiffer János vallomásából úgy tűnik, Varga nemzetőrparancsnok Klujber László feltétlen bizalmát élvezte. Nem zárható ki, hogy egyenesen a majdani első titkár megbízásából vállalta a funkciót, erre azonban bizonyító erejű dokumentum nem került elő.) A helyettes Vincze főhadnagy lett, a bűnügyi nyomozások irányítását kapta feladatául. Varga és Vincze egyaránt kellő politikai érettségről tett tanúbizonyságot, amikor kölcsönös egyetértésben kijelentették, hogy számukra utasítást csak és kizárólag a nemzeti bizottság adhat, és minden ügyben annak hozzájárulásával járnak el. Ugyanekkor a pártfunkcionáriusok egy része közt lábra kapott és természetüknél fogva gyorsan terjedő rémhírek leszerelésére nyilatkozatot adtak ki. Ebben felhívták mindenkinek a figyelmét, hogy lakására biztonságban visszatérhet, mert - ha az szükséges volna - a nemzetőrség kész fegyveres védelmet biztosítani a számukra. Réti Zoltán főhadnagy, a közrendvédelmi alosztály vezetője látta el az őrszemélyzet irányításával kapcsolatos feladatokat. A törzsben kapott helyet Gömbös Zoltán is, aki elsősorban adminisztratív és szervezési munkát végzett. (Előadóként ő adta ki a nemzetőr-igazolványokat.) Bándy Pál szintén előadói beosztást kapott. 66 Az értekezlet ugyan megállapította a feladatköröket, de a nemzetőrség nem tudott minden beosztásra azonnal arra alkalmas embert állítani, tulajdonképpen a keretet csak részben tudták feltölteni. Még eltartott egy ideig, mire a véglegesnek látszó szervezeti forma kialakult. Felállítottak egy bűnügyi nyomozó csoportot is, közvetlenül Vinczének alárendelve. (A forradalom bukása utáni nyomozás során, amikorra a nemzetőrséget halálos ellenségnek kiáltották ki, politikai bűnözőnek minősítve mindenkit, aki abban ténykedett, ez a bűnügyi nyomozó csoport már „politikai nyomozó osztály" néven szerepelt a volt nemzetőröktől kicsikart jegyzőkönyvekben, amelynek a kommunisták üldözése lett volna a fő feladata. Valójában ilyen részleg a móri községi majd járási nemzetőrségen nem létezett, politikai nyomozói feladata senkinek sem volt.) Köves István Izmindi Sándor nemzeti bizottsági tag felhívására jelentkezett Varga Miklósnál október 31-én. A 18 órakor tartott parancsnoki értekezleten Kövest bűnügyi csoportvezetőnek, valójában Vincze helyettesének jelölték ki, ide tartozott még Fenyvesi László rendőr főhadnagy (ő korábban is a bűnügyi alosztály vezetője volt), Losonczi Kálmán, Lendvai Konrád (aki Varga 66 Az ellenük indult nyomozás végén, a nyomozást megszüntető' határozatban mindkettejüket a nemzetőrparancsnok helyetteseként szerepeltetik - helytelenül, hiszen Varga helyettese Vincze Kálmán főhadnagy volt, aki egyébként a bűnügyi nyomozó csoportot vezette. Ebben a csoportban Köves István volt a helyettese.
