Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Tizenkét forradalmi nap

Másnap, 29-én hétfőn délelőtt Gömbös Zoltán ismét a tanácsházra ment, mivel előző nap Horváthtal nem sikerült beszélnie. Ezúttal sem volt szerencséje, Horváth igen elfoglalt volt. Kora délután a kistrafikba menet találkozott Bándyval, aki elmondta, hogy beszélt a dologról Klujber Lászlóval, Dunai Sándorral, Vincze Kálmánnal, Horváth Istvánnal, akik felkérték őt (ti. Bándyt) a nemzetőrség megalakítására. Miután az már ténylegesen létezett - bár ebből a szóhasználatból nem derül ki egyértelműen -, kétségkívül ezúttal a törzs (a parancsnoki kar) összeállításáról, a vezető személyéről, a nemzetőr-igazolványok elkészítéséről, a járőrök menetvonalának összeállításáról, egyéb szervezési feladatokról lehetett szó. Ez a megbeszélés Bándy Bajcsy-Zsilinszky utcai lakásán történt, s a délutánra, a rendőrkapitányságra összehívott értekezlet előkészítése volt. Jelen volt Kellner Ferenc tanító is (szintén tartalékos tiszt), aki a továbbiakban, ugyanúgy, mint Kursági László, írnokként a nemzetőrség adminisztrációs ügyeit vitte. Nem valószínű, hogy a Bándy lakásán elhangzottakról jegyzőkönyv készült volna, de hogy a megbeszélés valóban megtörtént, azt - mint említettük - Klujber László is megerősítette az ügyészségen 1958-ban. A pártapparátusból tehát főként Dunai Sándor és Klujber László vett részt a nemzetőrség létrehozásában. Ezen a napon, hétfőn gépkocsival Pusztavámra mentek, hogy a nemzetőrségbe bányászokat toborozzanak. A nemzetőrség szervezésébe a kiegészítő parancsnokságról Ulrich és Bognár kapcsolódtak be egy ideig. De agitált a belépésre Vincze Kálmán is, a Balinka-Kisgyón közötti keskenynyomtávú bányavasút üzemvezetője, Onódy István szerint őt Vincze 31-én kérte fel: „Lépjek be a nemzetőrségbe és hozzak még olyan egyént velem, aki párttag."

65 Bándy Pál az ily módon alaposan előkészített, 14 órára meghirdetett értekezletre hívta Gömbös Zoltánt a rendőrkapitányság épületébe. Kérte, szóljon még néhány katonaviselt férfinak is. Gömbös mindezt tudomásul vette, s hívta Rimele Elemért is a kapitányságra, aki már tudott a dologról Klujbértől. Az értekezleten mintegy 3CM10 fő vett részt. Horváth István vázolta Mór nehéz helyzetét (újbor, a kétajkú lakosság közt fennálló feszültség, stb.). Elmondta, hogy a nemzetőrség feladata a személyi biztonság és nyugalom megőrzése mellett az állami pincékben tárolt nagy mennyiségű bor, az állami gazdaság és a tszcs-k vagyonának, a népboltok érintetlenségének biztosítása. Mivel minderre a rendőrség létszáma miatt nem elegendő, „a község ideiglenes nemzeti bizottsága szükségesnek tartja megvalósítani a már meglévő nemzetőrség komolyabb formáját". Az elmondott indokokon túl figyelemre méltó Lendvai Konrád észrevétele is, aki szerint azért volt feltétlenül szükség a nemzetőrség létrehozására, mert a lakosság jelentős része a forradalom kirobbanása előtt már teljesítette a beszolgáltatási kötelezettségét, mások viszont nem, a teljesítettek körében nagy volt az elégedetlenség, visszakövetelték a leadott terményeiket. (A forradalom egyik fő követelése volt a beszolgáltatások eltörlése.) 65 FML Az MSZMP Móri JB iratai. 1957. Onódy István panaszlevele. 1957. április 8.