Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
A szerző előszava
A SZERZŐ ELŐSZAVA Amikor hozzákezdtem ennek a könyvnek az írásához, azt kellett legelőbb is tisztáznom magamban, hogy mi a célom vele. Az már a kezdet kezdetén világos volt, hogy az én normarendszerembe nem fér bele mindaz, amit a tárgyalt időszakban - az 1956-os forradalom idején, illetve azt követően - a baloldalt magának kisajátító párt művelt rendteremtés ürügyén a népre, a munkásosztály érdekeire, a szocializmus vívmányaira hivatkozva. Ezt el is szerettem volna mondani, méghozzá úgy, hogy kellő érveim legyenek, ha megkérdik: miért? De nem csak ezért írtam a könyvet. Egyszerűen izgat a kor, az akkor lezajlott események működési mechanizmusa. Negyven éven keresztül a dolgok egyoldalúan, sematikusan tálalt verzióját ismertük, ismerhettük. A három évtizeddel korábban megjelent Mór története például az 1956. október-novemberi napokat Szekeres László akkori móri tanácselnök lakásának feldúlásával azonosította, a nép forradalmi megmozdulását - az ötvenes éveket idéző kifejezéssel - „ellenforradalmi kártevésnek" minősítette. A forradalom leverését, a megtorlást konszolidációként, a pártdiktatúra ismételt, szovjet „segítséggel" való kiépítését a „néphatalom" helyreállításaként ábrázolta, annak valós lefolyásáról, mibenlétéről, brutalitásáról szót sem ejtve. Nemcsak az adott korszakot felnőttként meg- és átélt emberek számára nyilvánvaló azonban, hogy a kép ennél jóval árnyaltabb. A volt Móri járás korábban megjelent településtörténetei ezt a terminust részleteiben nem, vagy - valószínűleg a „kényes téma" okán - alig tárgyalták, többnyire a határt 1945-nél húzták meg, 1 a forradalom eseményeinek leírását, elemzését nem vállalták fel. Márpedig nemcsak jogunk, de kötelességünk is megismerni saját múltunkat. Ezúttal arra vállalkoztam, hogy megkísérlem bemutatni - több mint kétéves kutatómunka után, a források lehető legteljesebb feltárását követően - a másik oldalt is, nem titkoltan azzal az igénnyel, hogy egyúttal összegezzek: a maguk 1 Az 1990 után megjelent munkák közül a környékbeli települések forradalmi eseményeit bővebben tárgyalja dr. Erdős Ferenc: Mór története (2002). Dakó Péter - dr. Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története (2004). Németh Gyula - Gombosné Kis Edit: Iszkaszentgyörgy története (2001). Polgár Péter Antal Magyaralmás története (1991), valamint ugyanő Pusztavám forradalmi időszakát is taglaló „Idő setétedék..." A Halvachs-tragédia című kötete (2003). Ezt az időszakot csupán néhány mondatban idézi fel Fellegi Imre: Fejezetek Bodajk múltjából (1995). Izmindi Ferenc né: Elzengem híred, Csákberény (1998) illetve Varga Ferenc: Bakonycsernye 1848 - 2003 című műve (2004). Nem említi a forradalom eseményeit a Béni Kornél szerkesztette 700 éves Csókakő (1999) és A történelem viharai a Vértesben című, Béni Kornél - dr. Fülöp Gyula - Horváth Júlia szerzőcsoport által készített tanulmány (1996). In: A Vértes hegység és környéke. Egy cseppnyi Magyarország.
