Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

A szerző előszava

komplexitásában igyekszem vizsgálni a történteket. Őszintén remélem, hogy sikerült feltárni az ok-okozati összefüggéseket, meglátni és megláttatni a dolgokat a maguk valójában. Ugyanakkor nem kreáltam hősöket, lánglelkű forradalmárokat. Meggyőződésem, hogy hibáktól, botlásoktól sem mentes, hús-vér, gyarló emberek voltak ennek a felemelő, ám tragédiába torkolló korszaknak a résztvevői, olyanok, akik egy adott pillanatban felül tudtak emelkedni önmagukon, s többnyire önként, vagy a körülmények kényszerítő hatására részesei lettek azoknak a forradalmi tetteknek, amelyektől máskor talán maguk is visszarettentek volna. S ugyanígy, a forradalom eltiprásában, a megtorlásban - akár elvi alapon, küldetéstudatból, akár pragmatikus meggondolásból - résztvettek sem voltak feltétlenül alávaló gazemberek: a barikád másik oldalán sem csak és kizárólag vérgőzös bolsevikok küzdöttek az elveszett hatalom visszaszerzéséért. Meglehet, hogy a rendelkezésre álló, egyébként hihetetlenül bő források egyes részletekben, esetenként más, az enyémtől eltérő következtetésre is módot adnak. Ami biztos: a tisztességes, azaz kellő kritikával végzett forrásfeltárás szükségszerűen közelebb visz az igazsághoz. Magam is erre törekedtem. Mór, 2006. Szent István hava Polgár Péter Antal