Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
köztük Kardos Sándor, ifjabb Ábrahám János, Óry István, Geszler Antal, Furtenbacher Ignác, Pisch Ferenc. (Itt jegyezzük meg, hogy a Tábor utcai Csillag János neve nem szerepel a vádiratban, holott 1957-ben hosszú hónapokig volt internálva a szobordöntésben való állítólagos részvétele miatt. Édesapja minden követ megmozgatott a fiú kiszabadításáért a járási pártbizottságon - eredménytelenül. 31 ) A helyszínen jelenlévő Sárvári János rendőr főhadnagy nem lépett közbe, a pusztítást nem akadályozta meg, valószínűleg úgy ítélte meg, hogy esetleges fellépésével csak önmagát sodorná veszélybe, de a tömeget a rendbontástól nem tudná visszatartani. Az emlékmű a járási pártbizottság székházától (amely akkor a Hősök terén a 3-as számú épület volt) alig harminc méterre magasodott. Mint azt a vádirati tényállás megállapítja, a randalírozást nézők közül valaki elkiáltotta magát: „A gazemberek a pártházba zárkóztak be, menjünk oda!" 32 Ezt hallva, a tömeg hátat fordított az emlékműnek, amelynek a rombolása még egy ideig folytatódott, s ezután érdeklődése már a pártbizottság épületének szólt. A hangulat ennek ellenére, bár az 31 Az apa levelére Klujber László első' tikár azt válaszolta, nem tudja, hol van Csillag János, noha az internálás - mint azt a későbbiekben látni fogjuk - minden esetben csak és kizárólag a járási pártelnökség tudtával és beleegyezésével, egyes estekben pedig kifejezetten annak utasítására történt. 32 Az épületben ekkor valószínűleg a következő személyek tartózkodtak: Estélyi Gyula, Szabó Lajos, Kass Dániel, Klujber László, Szabó Miklós, Tóth István, Horváth Ferenc, Kecskés János, Páldi László, Nesztler Antal, Dunai Sándor, Bognár Ferenc, Malek János, Pohiba József. (Ő a „védelem parancsnoka" volt állítólag.) A névsort annak az 1957-ben készült kitüntetési javaslatnak az alapján állítottuk össze, amelynek az indoklási része szerint a felsoroltak a pártház fegyveres védelmében vettek részt. E dokumentum szerint a pártonkívüli Kócsa Gábor is tagja volt a pártőrségnek. Lehetséges, hogy ekkor még a községi tanácselnök-helyettes, Madarász Sándor is itt keresett védelmet. A pártapparátus nőtagjainak - Dunai Sándorné, Skanda Károlyné - hollétéről nincs adatunk.
