Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

azonnal fejezzék be, fegyverüket adják át. Azok erre természetesen nem voltak hajlandók. A tiszthelyettes emiatt szolgálati pisztolyából figyelmeztető lövést adott le, azonban oldalfegyverét a két munkásőr elvette tőle. (A fegyelmi bizottság - Sugár János, Kajdi József, Ulrich József -javaslata alapján a két munkásőr a járási párt vb-től megrovást kapott.)

343 A pusztavámi munkásőrszázad parancsnoka ellen lefolytatott pártvizsgálat eredménye is elmarasztaló volt, Brázik Imre szigorú megrovást kapott, mivel két sógorával a nyílt utcán több ízben megvert egy férfit.

344 Erre azért került sor, mert az illető mérnök számon kérte őket, miért bántalmazták több beosztott munkatársát. A többszöri ütlegelést követően a parancsnok és emberei a férfit bekísérték „igazoltatás céljából" a rendőrőrsre is. Miután Moór Mihály a bántalmazott panaszát felettesének jelentette, a Vancsó testvéreket őrizetbe vették, s a tisztiőrs fogdájába kerültek. Az ott megjelenő Brázik fenyegetőleg követelte a szabadon bocsátásukat, majd kilátásba helyezte azt is, hogy századával szétlöveti az egész rendőrséget. Brázik ellen megindult a vizsgálat, s a nyomozók ekkor elkobozták tőle azt a távcsövet is, amit a forradalom alatt sógorai raboltak két puskával együtt az erdészettől.

345 Bakonycsernyén az egyik munkásőr is „sok esetben ittas állapotban lövöldöz, ami által a lakosságot rettegésben tartja"- állapítja meg a párszervezet 1958. február 28-án.

346 Már 1958. május 20-án is jelezte Mező Béla a párt vb-nek, hogy „baj van a fegyverekkel. Ezentúl ha bárkit a rendőrség elkap, hogy engedély nélkül van neki fegyvere, akkor irgalmatlanul eljárunk vele szemben." Aztán mindjárt felkínálta az egérutat is, hozzátéve: „ha az alapszervezeteknél [!] van valahol fegyver, akkorjelentsék, kérjenek rá engedélyt". A pártapparátus egyes tagjai ellen is folyt pártvizsgálat lövöldözés, randalírozás, ittas járművezetés miatt. (Az egyik pártmunkás berúgott, s „összetörte a Párt motorját".) Klujber László 1959. május 14-én a tűrhetetlen állapot miatt összehívott rendkívüli értekezleten elmondta: „1958-ban a Móri járásban volt a legtöbb rendkívüli eset". Mint megállapította, „a legkirívóbb eset április 30-án volt, amikor a S. elvtárs lövöldözni kezdett egy dolgozó paraszt udvarában, ahol H. elvtárssal verekedtek a pincében és az udvarban is". Szinte komédiába illő jelenet volt, amikor az egyik pártbizottsági dolgozó - részegen! - ellőtte fegyverével a villanydrótot, s emiatt órákra leállt a kenyérgyár működése.

347 A forradalomban való részvételükért meghurcoltak hosszabb-rövidebb büntetésük letöltése után igyekeztek elfelejteni az elmúlt időszak eseményeit, a hatósá343 FML Az MSZMP Móri JB iratai. 1959. 19. ő. e. 344 Uo. 18. ő. e. Fegyelmi ügyek. 345 Uo. Vancsóék - amint a fegyelmi bizottság már 1957. november 30-án megállapította - „a rabolt fegyvereket nem adták le, és engedély nélkül tartották a fegyverek lefoglalásáig".[sic!] Vancsó Antal azzal védekezett, „hogy a fegyvereket azért hozták el, mert üldözték őket, mint kommunistákat az ellenforradalom ideje alatt. A fegyvereket nem adták le később sem, mert féltek a statáriumtól." 346 Uo. 12. ő. e. 347 Uo. A kibővített apparátusi pártalapszervezet taggyűlésének jegyzőkönyve.