Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

A bányásznapi elnökség, 1957 - bányászegyenruhában Klujber lomása alapján folyt le a bizonyítási eljárás 1957. december 16-17-18-án, majd 1958. január 17-én, 18-án és 25-én. (Természetesen maguk a vádlottak tanúk is voltak egyben társaik szerepének tisztázása során.) Nagy valószínűséggel a január 25-i tárgyalás alapján egyesítették Simonék ügyét Vargáékéval. Mint az ezen a napon kelt feljegyzésben olvasható, a bíróság „jelen ügyhöz egyesíteni rendeli a B.40/1958. sz. bűnügyet, mert [...] célszerűnek látszik". (Ugyanekkor elrendelte a bíróság Simon József, Karajos István és Rakk Ernő azonnali szabadlábra helyezését is.) Az ezzel 15 fősre emelkedett per folytatódott februárban is. Az elsőfokú bíróság összesen kilenc tárgyalási napot tartott - ezek közül a február 10-i, 11-i és a 19-i zárt tárgyalás volt, ami minden bizonnyal éppen a két per egyesítésének volt a következménye -, majd 27-én hirdetett ítéletet a büntetőtanács elnöke, dr. Tóth Dezső. Az eredeti ügyben első, míg az összevont eljárásban már hetedrendű vádlott Simon József elleni eljárás még 1957 februárjában indult Kaviczki János feljelentésére, akinek állítása szerint őt a letartóztatása után Simon nemzetőrparancsnok megrugdalta a csernyei nemzetőrségen, s négy fogát kiverte. Simont őrizetbe vették. Amikor a rendőrségen szembesítésükre került sor, Kaviczki elismerte, hogy a nemzetőrparancsnok őt nem bántalmazta. (Később, a bíróságon Steffkó Károly, a csernyei nemzetőrök által lefogott villanyszerelő is azt vallotta, hogy fogva tartásuk alatt Simon hozzájuk egy rossz szót sem szólt. Ellenben megengedte, hogy ennivalót hozzon számukra Kaviczki sógora, akivel hosszasan beszélgethettek is.) Simon, aki egyébként 1956. november 7-én már újra munkába állt a bányában, a szivattyúházban, hamarosan szabadlábra került. Munkahelyéről azonban Kaviczki újabb feljelentése következtében Morgenstern Gyula bányaigazgató elbocsátotta 1957. június 4-én. Az ellene folyó rágalomhadjárat tovább folytatódott a csernyei pártszervezetben is, ahol Balázs Gyula, a rendőrőrs parancsnoka azt ál-