Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

nek nevezi, ami teljes képtelenség. (Ily módon, némi egyéb ráhatásra került be a jegyzőkönyvbe az is, hogy Köves önmagát politikai nyomozónak nevezte.) De meglepő a Kiss József kihallgatása alkalmával felvett rendőrségi jegyzőkönyv szövege is. Ebben olyan kifejezéseket tulajdonítanak a terheltnek, amelyeket az valószínűleg soha életében nem használt. így például Kiss szerint az „ellenforra­dalom eszmei irányítói" voltak Gömbös Zoltán és Bándy Pál „horthysta tisztek", valamint Schiffer János és Horváth István. A móri nyomozók ilyesmivel nem bajlódtak, a vallomásokat a nyomozó kézzel lejegyezte, vagy azonnal gépbe írta, maga fogalmazva meg a mondatokat, s ezután a vallomások minden oldalát aláíratta a kihallgatottal. Ezeken a vallomásokon te­hát már óhatatlanul „átszűrődött" a kihallgató véleménye, s - nem ritkán erőszak hatására - az elmondottakkal ellentétes dolgok is bekerültek a jegyzőkönyvekbe. Mint azt Lendvai Konrád későbbi, bírósági vallomásában is elmondta, a rendőrsé­gen muszáj volt önmagukat a nemzetőrség politikai nyomozóinak nevezniük. (Né­meth főhadnagy, aki nyilván nem tudott szabadulni saját beosztása kelepcéjéből, egyenesen politikai nyomozó osztályt vélt felfedezni a móri nemzetőrségben.) A nyomozást befejező határozatot is a megyeiek hozták meg október 21-én, amely­ben a BHÖ. 1. p. 121 alapján a népi demokratikus államrend megdöntésére irányu­ló fegyveres szervezkedés bűntetteként jelölték meg a terheltek cselekményeit. Németh János nyomozó főhadnagy és Albert János főhadnagy, a megyei főkapi­tányság vizsgálati alosztályának csoportvezetője az eredetileg Schiffer János és társai-ügy nyomozati anyagát még ezen a napon áttette az ügyészségre. A kihall­gatási jegyzőkönyvek alapján tényként tálalták saját verziójukat. A csúsztatás kön­nyen tetten érhető a szépen kikerekített, a valóság egyes elemeit kiragadó, és sajá­tosan csoportosító koncepcióban. Eszerint Lendvai Konrád volt csendőr törzsőr­mester is a Köves István volt csendőr törzsőrmester által vezetett politikai nyomo­zócsoport tagja volt a nemzetőrségben, s ebbéli minőségében „több vezető beosz­tásban lévő kommunista lakásán fegyverbevonás ürügye alatt megjelent. Szailer Ferenc, Schlichthuber János, Pirók Emil, Kass Dániel és egy térképész tiszt elvtár­saktól bevonták szolgálati fegyverét, [sic!] November 3-án a cigánytelepen a cigá­nyokat összeterelték Vincze Kálmán rendőr főhadnaggyal megtorlásképpen [!] amiatt, mert egy lövést hallottak a cigánytelep felől." Hasonlóan épületes stílusban foglalták össze a többiek állítólagos bűncselek­ményeit is. így például „Varga Miklós járási nemzetőr parancsnok AVH-sok le­tartóztatását és elszállítását szorgalmazta". Kiss József felvetette ugyanennek a szükségességét a nemzeti bizottság ülésén, valamint ő javasolta a fegyverbeszer­zést, s hozta szóba - „bűnügyi nyomozóként" - a pártbizottság 36 000,- Ft-os ke­rettúllépését, Estélyi Gyula sikkasztását is. (Mindezzel csak oly módon valósítha­tott volna meg Kiss bűncselekményt, ha á nemzeti bizottságot törvénytelennek minősítik - utólag. Ezen a logikán végighaladva azonban annak minden tagját perbe kellett volna fogni.) Az előkészítő ülésen - amint azt a fentiekben említettük - Schiffer és Králitz ügyét leválasztották, míg Varga és társai esetében pótnyomozást rendeltek el. Ez-

Next

/
Thumbnails
Contents