Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
kedvéért? - őket vették gyanúsítottként őrizetbe. (Ügyük esetleges folytatásáról nincsenek adataink.) Két nappal később, 6-áról 7-re virradóra, 3 óra 15 perckor ugyancsak a 35-ös ereszke légvágatában az ott elhelyezett ventillátor kezelője, Sütő István erős füstöt észlelt. Azonnal arra felé indult, s látta, hogy a vágat jobb oldalában lerakódott szénpor mintegy hat méter hosszan izzik, s ugyanott az ácsolatfa és annak deszkái is parázslanak a talptól mintegy 40 cm-es magasságban. A szakvezető intézkedését követően a tüzet hajnali 4 és 5 óra között eloltották. A megyei rendőr-főkapitányság politikai nyomozó osztálya következő heti öszszefoglaló jelentésében az ipari elhárítás tevékenységéről szóló fejezetben többek között a következő megállapítást teszi: „minden kétséget kizáróan megállapítást nyert az, hogy úgy az 1957. október 14-i gurítótűz, [mint] a 24-i szalagvágás, a november 5-i légvágati tűz, valamint a november 7-i, ugyancsak légvágati tűz szándékosságból eredő[ekl". 294 Megjegyzi a dokumentum, hogy a megállapítást minden esetben a szakértői vélemények és a beismerő vallomások támasztják alá, kivéve Lepsényi Gyula esetét, aki azóta is tagadásban van, s az október 14-i és a november 5-i tűzzel kapcsolatban nem tett beismerő vallomást. (Vajon miért is tett volna? Hiszen november 5-én már harmadik hete volt előzetesben!) Ezúttal is azokat a bányászokat vonták legelőször kérdőre, akik a helyszín közelében voltak a kérdéses időben, illetve azt megelőzően. így Papp József fahordót, Diószegi József vájárt és Erdélyi Gyula csapatcsillést, akik közül az utóbbiakat néhány nappal később őrizetbe is vették. 295 Erdélyi Gyula személye különösképpen érdekelte a nyomozókat: róla azt állapították meg, hogy SS-katona volt, aki mint háborús bűnös, 8 évet töltött a Szovjetunóban, a gulágon. 296 Erdélyit és Diószegit november 14-én 18 órakor előzetesbe helyezték, egyelőre egy hónapra. Diószegi József három hét múlva, december 9-én szabadlábra került, miután a kihallgatások során tisztázta magát, Erdélyi Gyula előzetesét viszont december 16-án, aztán január 14-én l-l hónappal, annak lejártakor pedig 15 nappal meghosszabbították. Erdélyi Gyula egy, a pártvezetés számára készített nyomozati jelentés szerint öt napig nem tett vallomást a november 7-re virradóra történtekkel kapcsolatban, ám ekkor - valószínűleg november 20-án - megtört. (Az addig ráállított Szenté nevű fogdaügynök érdemi információkat nem tudott szerezni a fogolytól.) Részletesen elmondta, hogyan szerzett olajat és kanócot (gyapotcsomót) a gyújtogatáshoz, s azt milyen módon hajtotta végre. Ugyanakkor - mint a jelentés megállapítja - „kapcsolatairól, vagy esetleges megbízóiról vallomást nem tett. Azt állítja, hogy a gyújtogatást egyedül, előre megfontolt szándékból - senkinek arról nem szólva, bosszúból követte el." (Később, az ügyészségen felpanaszolta, hogy bántalmazták, illetve folyamatosan nógatták: ismerje be tettét, s ezért került arra 294 Uo. 1957. november 29-i jelentés. 295 FML FMF iratai. BÜL. TÜK. 1957:021. sz. illetve ÁBSZTL 3. 1. 9. V- 144787. Erdélyi Gyula és társa. 296 FML Az MSZMP MB iratai. 1957. 19. f. 23. ő. e. 1957. november 15-i jelentés.
