Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

dott is. A november 11-én készített nyomozói jelentés is azt állapítja meg, hogy még mindig tagadja a terhére rótt cselekményt. Csak és kizárólag annyit volt hajlandó elismerni, hogy a tűzeset jelentését késve tette meg. A Lepsényire állított fogdaügynök, Járdányi Béla sem jutott új információhoz. Miután a kéthónapos előzetes alatt nem sikerült közvetlen bizonyítékot beszerezni, vagy beismerő vallomást kicsikarni tőle, december 16-án Lepsényi Gyula a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság VIII. Alosztálya javaslatára közbiztonsági őrizetbe került. Ennek indokául azt hozták fel, hogy kötelességszegése folytán 170 ember élete forgott közvetlen veszélyben. Lepsényi Gyula tagja volt a bánya munkástanácsának (tervezték emiatt is felelősségre vonni), s ekként ügyét a járási párt vb is figyelemmel kísérte. Klujberék utasítására ügyét leválasztották Szakály Kálmánék készülő peréről, s nem vonták össze a következőkben bemutatandó szabotázsakciókkal sem. Az egyébként párttag frontmester a börtönbüntetést - a pártiratok szerint - munkásszármazása (kedvező osztályhelyzete) miatt kerülte el. Az 1957. október 14-i tűz jóformán még ki sem aludt, amikor újabb „diverzánsakció" híre borzolta fel a kedélyeket a pusztavámi bányában. Október 24-én, a délutános műszakban a külfejtésen valaki 12-15 cm szélességben bevágott egy szállítószalagot. Emiatt a termelés egy időre leállt, a szalagnak ezt a részét ki kellett cserélni. Ez kétórás kiesést okozott, a délutános szak a tervét emiatt nem tudta teljesíteni. Nagy a valószínűsége annak, hogy az elkövető ezzel a Jelenszky Ferenc vezette rivális brigádnak akart kellemetlenséget okozni. Ennek ellenére azonnal szabotázsról beszéltek, s a dolog „súlyánál" fogva - mint Lepsényi esetében is - a fehérvári politikaiak vették kezükbe a nyomozás szálait. A bűnügy a BHÖ 237. pontba felvett, népgazdasági tervteljesítés elleni bűntett minősítést kapott. A járási párt vb előtt Mező Béla beszámolt az elmúlt hetek eseményeiről, s a pusztavámi bányánál elkövetett apróbb diverziós cselekményeket emlegetett. A félderítésben a pártbizottság segítségét kérte. Ugyanakkor megnevezte Kurcsi Árpádot, akiről biztosan állította, hogy a szalag átvágását elkövette. „Majd ebben az ügyben Klujber elvtárssal még elbeszélgetünk - tette hozzá fenyegetőleg -, annál is inkább, mert én úgy értesültem, hogy Klujber elvtárs leállította az egész ügyet. Azt szeretném kérni, hogy mondják meg az elvtársak, hogy folytassuk-e az ügyet tovább, vagy pedig zárjuk le?"

291 (A felvetésre a megszólított Klujber nem reagált.) A gyanú tehát a valóban párttag és munkásőr Kurcsi Árpádra terelődött, akit október 31-én őrizetbe is vettek, majd november 2-án előzetes letartóztatásba helyeztek. Eleinte tagadta, hogy ő követte volna el a bűncselekményt, azonban hamarosan beismerte azt.

292 Ebben szerepe volt a fogdaügynöknek, Stefán István291 FML Az MSZMP Móri JB iratai. 1957. 3. ő. e. Az október 29. vb-ülés jegyzőkönyve. 292 B. M. egykori munkásőr személyes közlése szerint Kurcsit bevitték a munkásőrségre, ahol ő az asztalfiókból elővett, bányakábelből készített gumibotjával alaposan helybenhagyta a gyanúsítottat, aki ennek hatására elvállalta a cselekményt.