Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

Szállítószalag, Pusztavám, külfejtés nak is, aki beszámolt többek között arról, hogy Kurcsi több ízben dicsekedett neki arról, hogyan és hányszor vert meg letartóztatottakat munkásó'rként. Volt arra is eset - írja Stefán -, hogy cellatársa ittas állapotban lövöldözött szolgálati pisztolyával a villanyoszlopokra. A nyomozók szerint Kurcsinak minden bizonnyal tettestársa is volt. Aki keres, az talál: közel másfél hónappal később, december 10-én Kotlácsik Gyula is az ügy gyanúsítottja lett (előzetese 13-án kezdődött), akit aztán felbujtással vádoltak meg. Benne vélték megtalálni az akció szervezőjét. (Titokban talán egész bűnszövetkezetben, diverzánsok akciójában reménykedtek.) Kurcsi tettét teljes egészében elismerte, Kotlácsik azonban mindvégig tagadásban volt. Dr. Váradi Imre ügyész 1958. január 31-én emelt vádat a megyei börtönben előzetesét töltő Kurcsi Árpád és Kotlácsik Gyula ellen.

293 Az ügyész emellett Kotlácsikot, az ügy másodrendű terheltjét népi demokratikus államrend elleni izgatással is megvádolta, amit adatai szerint még az „ellenforradalom" leverését követő időben követett el. (Szidalmazta a Kádár-kormányt, annak tagjait börtöntölteléknek nevezte. Egy másik alkalommal pedig a karhatalmistákat fejszével akarta megakadályozni a fegyverrejtegető Váli István letartóztatásában.) Perük 1958. március 6-án kezdődött a megyei bíróságon, ahol 8-án Kurcsit népgazdasági tervet veszélyeztető bűntett miatt egy év börtönre, míg Kotlácsikot izgatásért háromhavi börtönre ítélték, ellenben a felbujtás vádja alól - bizonyítottság hiányában - felmentették. Kotlácsik eszerint tehát éppen annyi büntetést kapott, amennyit előzetesben töl293 FML FMF iratai. BÜL. 1957:483. sz. illetve ÁBSZTL 3. 1.9. V - 144105.