Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
forradalmárok" a járásban, nem kis gondot, nem kevés fejfájást okozva ezzel a hatóságoknak. 1957. október 14-én a délutános műszak végén, 21 óra 40 perckor tűz ütött ki a pusztavámi bányában, az ikeraknai 45-ös körvágat meddőgurítójánál. A nyomozók számára a szakértői jelentés alapján egyértelmű volt, hogy a tűz szándékos gyújtás következménye volt, véletlenül nem keletkezhetett, tehát nagy valószínűséggel szabotázs történt. Az esetnek feltétlenül politikai színezetet adott az elkövetés dátuma: mindössze bő egy héttel az „ellenforradalom" egyéves évfordulója előtt történt. A rendőrök szerint minden körülmény arra utalt, hogy a tettes Lepsényi Gyula 290 , akinek kötelessége lett volna a szükséges intézkedések megtétele: frontmesterként neki jelentették beosztottai a veszélyhelyzetet. Lepsényi azonban ezek megtételét elmulasztotta, a közelében lévő telefont nem vette igénybe a riasztáshoz, s főnökeivel csak később, személyesen közölte a történteket. Lepsényi őrizetbe vételére, első kihallgatására másnap, október 15-én került sor. Mint kihallgatói kérdésére elmondta, a tűz oltásában nem vett részt, a dolognak nem tulajdonított a továbbiakban jelentőséget. Otthon a feleségének se számolt be a történtekről, mondván, nem beszédes természetű. A telefont azért nem vette igénybe, mert egyébként sem volt szokása a telefonálás, évente jó, ha egyszer használta a készüléket. Éppen ezért eszébe se jutott a kagyló után nyúlni, ez volt az oka annak, hogy a főnökeit személyesen értesítette a tűzesetről. (Az oltás eddigre már megkezdődött.) Tény, hogy Lepsényi és munkatársai 21 óra 30-kor, azaz a megengedett időpontban befejezték a munkát, s a tíz fő elindult kifelé a bányából. Eközben Lepsényi lemaradt tőlük, s az ő távolléte idején lobbant fel a láng. A szakértői vélemény szerint a tűz minden valószínűség szerint 21 óra 45 és 50 perc között keletkezett, és kizárható az öngyulladás épp úgy, mint az elektromos rövidzárlat. Máshonnan érkező bányász sem juthatott az adott helyszínre úgy, hogy azt az aknász vagy a többi dolgozó ne vette volna észre. Nem zárható ki viszont - közli a szakvélemény -, hogy valaki égő cigarettacsikket dobott el, amit a ventillátor bevihetett a gurítóba. Ebben azonban még akkor is túlzott szerep jutott a véletlennek, ha egyébként - mint azt az Orosz Elemér és Kusnyér Zoltán mérnökök által készített jelentés megállapítja - ez a rossz szokás nem volt ritkaság a pusztavámi bányában! (A pusztavámi bánya nem volt sújtólégveszélyes munkahely, ezért a karbidlámpa, gyufa, öngyújtó használatát, a dohányzást nem tiltották.) Az őrizetbe vett frontmestert nem engedték el, 19-én - egyelőre két hónapra előzetes letartóztatásba került, miután terheltté nyilvánították. „Tagadom azt, hogy én gyújtottam volna fel a gurítót" - felelte október 22-én Pilinces György nyomozó főhadnagy, fővizsgáló kérdésére. „Beismerem azonban azt, hogy a tűzoltással kapcsolatban [az] intézkedést nem tettem meg azért, mert megfeledkeztem róla, hogy a közelemben telefon van." Ehhez a fogoly mindvégig ragaszko290 ÁBSZTL 3. 1. 9. V - 145240.
