Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Előzmények

Munkában a cséplési ellenőr földbirtokkal rendelkező szegény- és középparasztokat. [...] Decemberben megindult a kulákbüntetési versenymozgalom, mely a rendőrség keretén belül igen nagy méreteket öltött. [...] Két hét alatt 3-szor annyi büntetés futott be, mint az utóbbi fél évben. Volt olyan rendőr bajtárs, aki 1 nap alatt 6-7 kulákot jelentett fel különböző indoklással (piszkos udvar, lomtalan [!] padlás, decemberben tűzcsaphiány). Nyilvánvaló, hogy ilyen indoklással nehezen tudtuk meggyőzni a dolgozó parasztság egy részét a büntetés jogosságáról." Ugyanez a jelentés elmondja, hogy Isztiméren Stoffernétől a tanács egy több holdas gyümölcsöst egyszerűen birtokba vett, mert az asszony nem gondozta azt megfelelően, „ahelyett, hogy a dolgozó parasztok előtt rámutatott volna a kulák szabotázsára". Másutt előfordult, hogy noha a községi bíró maga is jómódú kulák volt, mentesült, ugyanakkor több középparasztot teljesen alaptalanul kuláknak minősítettek és különböző terheket raktak rájuk. Mindezek ismeretében érthetővé válik, hogy 1949-től folyamatosan lemondtak juttatott földjükről az állam javára, és elhagyták falujukat, hogy az iparban találjanak megélhetést maguknak. (Vannak, akik élemedett korukra, mások igavonó állat hiányára hivatkozva teszik ezt.) így történt ez Csákberényben és Pusztavámon is több esetben, aminek következtében jó néhányan lekerültek a kuláklistáról. Az erről készült jelentés szerint azonban ezeknek a személyeknek a listáról való törlése hiba!

14 Világos, hogy a fenti tapasztalatok birtokában „a párttagság egy része a kulák oldalára megy át, és lesza14 Uo. 1950. IV. 12.