Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Előzmények

lett, a munkás- és alkalmazotti fizetések azonban egy főre kivetítve az 500 Ft-ot sem érték el. Árdrágításért, közellátás veszélyeztetéséért könnyen börtönbe kerülhettek a falusi kofák. (A Móri járásban százas nagyságrendű az apróbb mezei lopásért, feketevágásért, közellátás veszélyeztetéséért, árdrágításért büntetőeljárás alá vontak száma az 1950 és 1956 közötti időszakban!) Az élet minden területén versenymozgalmakat szerveztek, s dicsőséggel kívánták elismerni rendes bér helyett az eredményes dolgozókat. (1952-ben a párttag Dittrich József kisgyóni bányász azt mondta a párttitkárnak: „Forint kell a bányásznak, nem munkaverseny!") A mindenre kiterjedő tömegmozgalmakkal a lakosság tudatformálását, átnevelését is megoldhatónak vélték. Emellett egyedi módszereket is alkalmaztak a meggyőzésre, így 1950-ben a községi pártaktivisták személyes beszélgetésre felkeresték a móri kapucinus rendház főnökét is, aki az eredményes agitáció következtében havi 200,- Ft-os fizetése terhére maga is 800,- Ft békekölcsönt jegyzett." (A terv- és békekölcsön lakossági jegyeztetése 1949-ben kezdődött. Összesen három alkalommal került erre sor 1956-ig, s az állam által igényelt, a fizetésekből automatikusan levont összegek visszafizetése csak tizenöt év után történt meg. Az állam célja a kölcsönökkel a lakossági vásárlóerő csökkentése és az egyébként indokolatlan nagyberuházások növelése volt.) Az MDP-tagokat ugyanakkor saját pártjuk is presszionálta, s kizárással fenyegette, ami egyéni életkörülményeiket, életérzésüket a fentieken túl is negatívan befolyásolta. A kizárás oka legtöbbször feketevágás, tagdíjhátralék, kulákokkal való összejátszás, esetleg kulákkal való rokonság (!) volt.

12 A párthoz tartozás távolról sem jelentett tehát menedéket, kibúvót a nehézségek alól. A bodajki rendőrparancsnokot 1950-ben, Stoffer Lászlót, a pusztavámi tanács vb titkárát 1954ben a kulákokkal való „összejátszás" miatt távolították el beosztásából. (A rendőr ráadásul még a klérus befolyása alá is került!) 1949 nyarán indult a móri laktanya építése a honvédség számára. Ugyanekkor készülődött az MDP az országgyűlési választásokra. Az objektum építése a vasút túloldalán elterülő, magántulajdonban lévő földek jelentős mérvű - a hatóság által megállapított kárpótlással történő - kisajátításával járt együtt, így a párt szavazatvesztéstől tartva megtiltotta, hogy ennek híre a választások napja (május 15., vasárnap) előtt köztudott legyen. A párt 1950 májusában kelt egyik szigorúan bizalmas, a tavaszi növényápolási munkákkal kapcsolatos jelentése

13 szerint „igen nagy a hiányosság a kulákságnak a rendőrhatóságilag történő megbüntetése terén is. A tervkölcsön jegyzésénél Magyaralmáson két rendőr bajtárs sorra vett egy olyan utcát, ahol gyengén ment a munka, és sorba[n] 800-1000,- Ft-ig akartak megbüntetni 2-15 holdig terjedő 11 FML Az MDP Móri JB iratai, 1948-1956. 13. f. 1-20. ő. e. 12 T. A-t például azért zárták ki a pártból 1953-ban, mert - komédiába illó'jelenet - „disznóetetés közben kiejtette párttagsági könyvét és azt a disznók megették." FML Az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága (a továbbiakban: MB) iratai. 1957. 19. f. 3-5. ő. e. 13 FML Az MDP Móri JB iratai. 1948-1956. 13. f. 1-20. 6. e.