Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
A forradalom leverése. Visszarendeződés
van, hogy a továbbiakban a Hazafias Népfront keretein belül működjenek, és így támogassák a tanácsokat a munkájukban. A recept tehát nem változott, a kommunisták semmit nem tanultak az elmúlt hetekben... Ezután Szabó javasolta, hogy a forradalom idején a községi nemzeti bizottságban titkári teendőket ellátó Jánny Imrét válasszák meg a tanácsi vb titkárának. Javaslatát egyhangúlag elfogadták. Támogatói között volt Klujber is, aki elmondta, hogy „Jánny Imrét a vb-titkári állásra minden tekintetben megbízhatónak tartják, mivel nevezett a nép bizalmát élvezi." Ezután Klujber azt is kifejtette, hogy a vb-elnöki funkcióra „Horváth István lenne a legalkalmasabb", de mivel azt nem vállalja, Arany Gézát javasolja, „aki közismert ember, a nép szereti, ezt bizonyítja az is, hogy a nemzeti bizottság hatos bizottságának is tagja volt". Miután hozzászólásaikban Schiffer, Horváth és Szabó is támogatják többek közt Klujbert, azt javasolják, hogy egy háromfős bizottság keresse fel a javaslattal Arany Gézát, akit máris egyhangúlag megválasztottak vb-elnökké (anélkül, hogy megkérdezték volna!). Ezután ismét Klujber veszi át a szót, s javasolja, hogy a nemzeti bizottság intéző bizottságának tagjait a tanács a munkájába vonja be. A szándék nyilvánvaló: le kell szerelni, a hatalomba visszatérő párt számára kezelhetővé kell tenni a nép bizalmából megválasztott nemzeti bizottságot, majd el kell sorvasztani. A legfurcsább döntés ezután születik: a kommunista Dévai Ferenc volt nemzeti bizottsági tagjavaslatára a Sztálin tér neve ettől a naptól fogva Október 23. tér lesz - egészen februárig, hogy aztán az egykor volt (és ma ismét) Szent István tér Lenin nevét vegye fel több mint három évtizedre. December 5-én a járási tanács végrehajtó bizottsága is tudomásul vette, hogy Szekeres és Madarász a közhangulatra való tekintettel lemondott, így őket november 30-i hatállyal felmentette. Ez a vb-ülés megállapította azt is, hogy Jánny Imre Ady Endre utca 12. szám alatti „lakóházában Estélyi Gyula által használt két szoba-konyhára vonatkozó bérleti jogviszonya [...] megszűnt, mert a bérlő 30 napot meghaladó idő óta elköltözött [...] Felhívja a lakás bérlőjét, hogy annak kiürítéséről sürgősen gondoskodjék. A megüresedő lakást pedig nevezett tulajdonos részére kiadja." 171 (Estélyi Gyula volt első titkár egyébként Mórról való eltűnése után is, 1957 márciusáig tagja volt a járási tanács végrehajtó bizottságának!) A december 20-i községi tanácsi vb-ülésen már a sértődött Szekeres László is megjelent, a testületnek ugyanis tagja maradt. Személyében, fellépésében, stílusában visszatért a Rákosi-rendszer. Azonnal szóváltásba keveredett Szabó Lajos járási tanácselnökkel, aki Szekeres kérdésére (azaz: kik kaptak meghívót az értekezletre) a következőket válaszolja: „A vb november 22-én tartott ülésén úgy határozott, hogy a volt nemzeti bizottság hatos bizottságának tagjait meghívják a vb-ülésekre. [...] az említett hatos bizottság a népakarat megnyilvánulásával lett megválasztva, [...] javaslattevő és tanácsadó szervekként működhetnek, de sza171 Az adott korban a ház- vagy lakástulajdonos nem rendelkezett szabadon a sajátjával sem, a lakásínség miatt egy, a tanács mellett működő külön lakásügyi bizottság (ennek volt tagja Schiffer János is) döntötte el - az áldemokrácia sajátos szabályainak megfelelően -, hogy ki kaphatja meg a megüresedett, korábban a tanács által oda beültetett, majd onnan kiköltözött lakó helyét. Néha a tulajdonos volt az.
