Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
A forradalom leverése. Visszarendeződés
tői függetlenített üzemi párttitkár lett a pusztavámi bányában az akkor már háromszoros sztahanovista vájár, 1953 nyarán országgyűlési képviselővé választották. Tagja lett a megyei pártbizottságnak, majd a móri pártapparátusba került. A forradalom kirobbanása előtt alig két hónappal lett Estélyi Gyula mellett másodtitkár. (A harmadtitkári funkcióban Szabó Miklós volt, aki ezzel párhuzamosan, amint azt már említettük, a gépállomás párttitkára is maradt.) Klujbert a járási pártapparátusban a forradalom kirobbanásáig betöltött szerepe még nem, de az attól fogva végbevitt tettei már feltétlenül predesztinálták arra, hogy az elkövetkezendő közel két évtizedben a járás első embere legyen. Az első, már jelzett „rendteremtő" akciókat követően, feltehetően november 7én Klujber László Székesfehérvárra utazott, hogy megkeresse a megyei pártvezetést, s megbízást kérjen a pártszervező munka beindítására. A Magyar Szocialista Munkáspárt móri járási szervezőtitkáraként tért haza. Hogy konkrétan kitől kapta az egyelőre ideiglenes megbízást, nem tudjuk, de tény, hogy hozzákezdett a nem túl hálás feladathoz. (Sebes Imre volt megyei első titkár a forradalom idején eltűnt a városból 161 , Cseterki Lajos, a szénügyek kormánybiztosa, majd hamarosan a megyei pártvezetés első embere még nem volt itt. Klujber tehát minden bizonnyal Gyenge Károllyal, esetleg Pillók Jánossal, Hankó Jánossal lépett kapcsolatba.) Nyilvánvaló, hogy elsőként legközelebbi munkatársait kereste meg, s ez a Klujber köré csoportosuló 6-7 ember volt a magja a járásban újjászerveződő pártnak. A csoport a párt járási ideiglenes intéző bizottságaként határozta meg önmagát. Későbbi elnevezésük elnökség volt, amelynek Klujber László lett az elnöke, míg a tagjai Szabó Miklós, Tóth István, Vincze Kálmán, Ulrich József, Bognár Ferenc lettek. Velük alkotta meg a járás első és egy ideig egyetlen MSZMP-alapszervezetét is 1956. november 14-én, ez 26 főből állott. 162 (Számuk november végén, december elején sem haladta meg a negyvenet.) A móri községi alapszervezet első tagjai tehát valamennyien hivatásos kommunisták voltak, a bukott párt levitézlett apparátusának munkatársai. Máris megszületett az a szűk érdekcsoport, amely - élve, visszaélve a lehetőséggel - magához ragadva a kezdeményezést, évtizedekre megszerezte magának a jogot arra, hogy eldöntse, mi a helyes, a tisztességes, a szabad. A szervezés rendkívül nehezen ment, pedig a pártapparátus tagjai a tagtoborzás érdekében még az éjszakai plakátragasztást sem tartották nevetséges módszernek. Az emberek igencsak visszafogottak voltak, az oroszok fellépése a forradalom ellen igen erős sokkot okozott. Azok is óvatosak voltak mindennemű pártkezdeményezéssel szemben, akik egyébként hithű bolseviknak tartották magukat. 163 Erre ösztönözte őket a közelmúlt minden eseménye. A kivárás tűnt az egyetlen meg161 Az Új Fehérvár című lap szerint Sebes Imrét az osztrák határnál fogták el menekülés közben. 162 Szailer Ferenc azt írta, hogy az MSZMP megszervezésére november 8-án került sor, s 24 fő alkotta a járás első - és egyelőre egyetlen - alapszervezetét. Ez azonban a pártiratok alapján sem az időpontot, sem a létszámot tekintve nem felel meg a valóságnak. 163 Az emberek távolságtartó óvatosságát jól mutatja, hogy a járásban 1957. február 5-én is még csak négy községben van pártszervezet! (Emiatt Cseterki Lajos megyei első titkár igen keményen megbírálja Klujbert.) FML Az MSZMP Móri JB iratai. Az 1957. február 5-i IB ülés jegyzőkönyve.
