Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Előzmények

berek a munkásság rovására szabálytalanságokat kövessenek el." Egyéb felada­tok mellett Farkas az alábbiakat határozta meg a járási pártbizottság számára: lét­re kell hozni a Népi Függetlenségi Népfrontot.(!) „A koalíciós pártok vezetőit át kell vizsgálni, hogy megbízhatók-e demokratikus szempontból. A Front Bizottsá­got is meg kell alakítani, a legjobb kádereket vegyük be a bizottságba. A [kom­munista] párt élcsapatjellegét ki [kell] domborítani. A Párt [!] programja szerint végre kell hajtani a Függetlenségi Front magalakítását, de a pártot kell kidombo­rítani mint vezetőt, minden akciót, javaslatot a pártnak kell megtenni[e]. [...] A földmíves szövetkezetekben [...] a tagság 4/5-e dolgozó paraszt, 1/5-e egyéb foglalkozású legyen. Fontos, hogy jó elvtársak legyenek." Tehát a többi párt szá­mára - azok gyűjtőhelyéül, majd temetőjéül - kitalálták, s 1949 februárjában lét­rehozták a népfront intézményét. A pártegyesítést követően a vidéki pártszervek, így a móri járási is, a szövetkezetesítés és egyéb tennivalók mellett a tehetősebb paraszti réteg felszámolását, likvidálását is feladatul kapták. Mint azt a megye meghatározta, fokozni kell a beszolgáltatási versenyt, s ezzel egyidejűleg ki kell szélesíteni a termelési versenyt is. A létrehozandó gépállomások és a szövetkeze­tek legyenek a munkás-paraszt szövetség politikai bázisai. (Mint az egyik hozzá­szóló mondta, tisztában vannak azzal, hogy „a traktorállomásoknak döntő szere­pe van az osztályharcban. Célunk a kis- és középparasztság levágása a kulákság­tól a mezőgazdasági eszközökön keresztül."[sic!]) A kommunisták az élet minden területét átpolitizálták, ellenőrzésük alá vonták. Ott voltak az egyházi rendezvényeken is. Az 1948. szeptember 25-26-i bodajki Mária Napokon 35 ezer hívő vett részt. „A kétnapos ünnepség eseménysorozatán közel 500 AVO-s vegyült el a tömegben a legkülönbözőbb zarándokjelvényekkel ékesítve." 5 Sokféle szövetség, társaság, bizottság és aktíva szervezte, s tette mind bonyo­lultabbá a mindennapi életet. 6 Ezek azonban mind a kommunisták „fiókegyletei" voltak, amelyek a teljes körű ellenőrzést voltak hivatottak biztosítani a számuk­ra, így például a szakszervezeti üzemi bizottsági választások forgatókönyvét és a jelöléseket is az MDP megyei bizottsága hagyta jóvá! (Jellemző módon a párt meghatározta, hogy „a továbbiakban a pusztavámi zenekar csak az engedélyezett nótákat [sic!] tanulhatja meg és játszhatja el", mert a burzsoá ideológia elleni küz­delemnek ez is része. Lehetetlen állapot ugyanis, hogy „Pusztavámon, Bodajkon a papságnak ingyen is elmegy [muzsikálni], de nekünk nem" - keseregnek 1950. április 26-án a párttagok.) A párt maga is rendelkezett fegyvertelen, de annál agresszívabb „véderővel", amelyet R- (rendező) Gárdának neveztek. Formaruhájuk volt, s minden lehetősé­get megragadtak arra, hogy a rivális pártok rendezvényeit megzavarják, résztve­vőit zaklassák, megfélemlítsék, adott esetben meg is verjék. Volt olyan eset, ami­5 A római katolikus egyházközség irattára. História Domus. Bodajk. 6 A rövidítéseket szándékosan fel nem oldva, csak jelzésszerűen lássuk a távolról sem teljes felsorolást: K1SZÖV, MÉSZÖV, UFOSZ, MBSZSZ, MEZOSZ, MNDSZ, MINSZ, DÉFOSZ, MADISZ, DISZ, MSZHSZ, FMSZ, MSZT, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents