Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

A tiszti főügyész - az alispán, fő- és alszolgabírók, a jegyzői hivatal mellett - tagja volt a megyei közgyűlésből kiküldött állandó bizottságoknak és a legkülönbözőbb feladatokkal megbízott alkalmi küldöttségeknek is. A nemesi ügyek vizsgálata rendszeres, de változatos feladat volt. A nemességük Fejér megyei elismeréséért folyamodók ügyét a megyei közgyűlés közölte az ügyészi hivatallal, az terjesztette a kérést a nemesi ügyeket vizsgáló bizottsághoz. A bizottság véleményét visszaküldték az ügyészi hivatalhoz, észrevételeitől függött az eljárás eredménye. Ha a bizonyítási eljárás során a tanúk nem tudtak személyesen megjelenni, akkor a vallomásuk hitelesítésére kiküldött bizottságnak is tagja volt a főügyész. Jogtalanul eltulajdonított nemeslevelekkel kapcsolatos vizsgálat során a törvényszék azokat eredetiben adta át a hivatalnak, azért, hogy a tiszti főügyész a következő törvényszéki ülésre véleményezze azokat. Nemesi család kihalásakor a tiszti főügyésznek kellett gondoskodnia arról, hogy a nemesi oklevél és a férfiágat illető iratok levéltárba kerüljenek. A tiszti főügyész jelenlétében kellett az árva vagyonát más vagyonától elválasztva felméretni. Az ügyész bizottsági tagként részt vett az osztály törvényes végrehajtásában is. A tiszti főügyész azzal is segítette a megyei közgyűlés munkáját, hogy rendszeresen olvasta az országgyűlési naplókat, jegyzőkönyveket. Észrevételeit jelentette. A megyei tiszti főügyész bekapcsolódott a megyei szabályrendeletek kidolgozásába, utólagos felülvizsgálatukba. 1828-ban például abba, amely az új tisztviselők választására vonatkozó szabályrendeletet dolgozta ki. A téves anyakönyvi adatok kijavítására rendelt küldöttségnek is tagja volt. Részt vett annak a bizottságnak a munkájában is, amely vallási ügyben beadott panaszokat, a felekezeti áttérések körülményeit, indítékait vizsgálta ki. A közgyűlés rendeletére a járási főszolgabíróval együttműködve az ügyészi hivatal a házasságok törvényességét is véleményezhette. Válóperes eljárás során a folyamodó a megyei közgyűléshez vagy a törvényszékhez fordult, érdekeit az ügyészi hivatal képviselte. Arra is volt példa, hogy a törvényszék rendelete alapján az egyik alügyész a felperest, a másik az alperest képviselte. A házassági köteléket védő ügyészt is a törvényszék rendeletére nevezték ki. Az úrbariális panaszok kivizsgálásakor hivatalánál fogva a tiszti főügyész a jobbágyok érdekeit védte, a küldöttségnek a járási főszolgabíró, az esküdt, a földmérő is tagja volt. Az úriszéken felvett ügyben a megyei közgyűlés rendelte el a tiszti pártfogást, erről az ügyészi hivatalt értesítették. A per az úriszék előtt zajlott, a jobbágyok észrevételeiket, sérelmeiket személyesen a tiszti főügyész elé terjeszthették. A tiszti főügyésznek gondot kellett viselnie az úrbéri tabellák és telekkönyvek elkészítésére, rendszeresen részt vett a földek osztályozását végző szemléken is. Tevékenysége kiterjedt a vármegye pénzkezelésére, a számadások felülvizsgálatán túl a vármegye jövedeleminek célszerű felhasználását is ellenőrizte. A szám-