Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

4. doboz Iratok 1845 210-222. sz. Segédletek Mutatók 1842-1845 IV. A. 35. FEJÉR VÁRMEGYE FŐÜGYÉSZÉNEK IRATAI (1792) 1800-1848 (185Ö) 1,20 ifm A megyei ügyészi tisztséget Fejér megyében 1711-től töltötték be, 1726-tól alügyészt is választottak. Az 1794. évi tisztújítástól tiszteletbeli alügyész működött, a 19. században már három-öt személy töltötte be ezt a tisztséget. A megyei ügyész tevékenysége 18-19. századi közgyűlési és törvényszéki iratokban tükröződik. Ezt az irategyüttest a főügyésznek címzett iratokból, neki is megküldött közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvi kivonatokból a levéltárban alakították ki. A tárgyi szempontok szerint rendezett iratanyag alapján felvázolható a megyei főügyész és hivatalának tevékenységi köre. A megyei főügyészt három évre választották, a közgyűlés előtt tette le a hivatali esküt. Ha az állás korábban megüresedett, akkor a következő tisztújításig a főispán kinevezett egy új tisztviselőt, hogy: „a közjó a megyében hátramaradást ne szenvedjen!" A cél és a feladatok ilyen általános megfogalmazása kifejezte a főügyész személyével kapcsolatos sokoldalú elvárást. A megyei tiszti főügyész szakigazgatási tisztviselőként, jogászként járt el a közigazgatási ügyek intézésekor; a jelentéseket felülvizsgálta, ellenőrizte a számadásokat. A közgyűlés gondoskodott arról, hogy megkapja a munkájához szükséges határozatokat, az ügyek másik csoportjáról csak tájékoztatták. Megküldték a törvényszéki végzéseket, az illetőségi körébe tartozó, a törvényszékek ügyrendjére vonatkozó törvényszéki határozatokat. A közgyűlés a más megyétől érkezett megkereséseket, törvényszéki idézéseket átadta a megyei törvényszéknek, később azokat a tiszti ügyészi hivatallal is közölték. A megyei ügyész vagy alügyész jelen volt a törvényszéki üléseken, hivatalához tartozott a büntetőperek vitele, bűnvádi vizsgálatok lefolytatása, bűnügyekben a vádat képviselte. A maguk költségén ügyvédet fogadni képtelen felek a megyei közgyűléstől kérték perükhöz az ügyészi pártfogást. A továbbiakban az ügyészi hivatal intézte a tiszti pártfogás alatt lévő ügyet, a főügyész volt a hivatalbeli felperes.