Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

bírói ítélőszékeket, az úriszékek büntető bíráskodását. A magyarországi jogszolgáltatás alsó fórumainak szervezetét még változatlanul hagyták, ezen a szinten a közigazgatás és a jogszolgáltatás szétválasztására csak később került sor. Az uralkodó az 1786. november 30-ai rendeletében intézkedett arról, hogy a megyei törvényszékek működését meg kell szüntetni, s helyettük a megyei beosztás szerinti, de a megyéktől független, új elsőfokú bíróságokat (judicium subalternum) kell szervezni. A megyének csak a közigazgatási feladatokat hagyták meg, ezzel az intézkedéssel már megvalósulhatott az alsófokú közigazgatási és jogszolgáltatási szervek szétválasztása. Az 1787. július 19-ei rendelet kijelölte a 38 új judicium subalternum székhelyét, kinevezte személyzetüket. Működésüket 1787. szeptember l-jén kellett megkezdeni. A korábbi megyei bíróság 1787. augusztus végéig folyamatosan működött. Az 1787. szeptember 1-jei ülésükön közzétették az uralkodónak az új bíróság szervezésére vonatkozó rendeletét, hivatkoztak az augusztus 7-én kiadott működési utasításra, és ismertették az új bíróság személyi összetételét. Mindezek előre bocsátása után kinyilvánították, hogy a Judicium Subalternum Albense első ülését tartják, majd az új hivatalnokok esküt tettek. A Kőszegi vagy Dunántúli Kerületi Tábla alá rendelt új bíróság székhelye Székesfehérváron volt, teljes neve: „Districtus Partium Regni Hungáriáé Trans Danubianarum Judicium Subalternum Albense". Joghatósága az egész megyére kiterjedt, a volt megyei törvényszék feladatain kívül átvette Székesfehérvár szabad királyi város büntetőbíráskodását is. A kerületi tábla továbbított minden, a király nevében kiadott rendeletet, ezekről és az egyéb megbízatások végrehajtásáról a judicium subalternum jelentéssel tartozott. A működési utasítás értelmében az elnök (praeses) úgy irányította a munkát, hogy a polgári- és büntetőperek intézésével kapcsolatos feladatokat arányosan elosztotta az ülnökök között. Sürgette az elmaradások behozatalát, elnökölt a bíróság ülésein. A négy ülnök (assessores, referentes) maga intézte a rájuk osztott peres ügyeket, az üléseken ezekről röviden jelentettek. Az elnököt távollétében az első ülnök helyettesítette. Az ügyintéző prókátorok (syndici) vagy büntetőperes ügyészek (fisci criminales) lefolytatták a rájuk osztott büntetőperes eljárásokat. Ezekhez elvégezték a szükséges vizsgálatokat, tanúkihallgatásokat. A foglyokról negyedévenként készített táblázatos kimutatásokat ők küldték fel a kerületi táblának. A szegények ügyvédje (advocotus pauperum) feladata volt minden pereskedő szegény segítése. A két jegyző (actuarii) intézte a kiadványozást, ezekről jegyzőkönyvet is vezettek. Ha szükség volt rá, el kellett látniuk az ülnökök feladatkörét is. Ók vezették a bírósági ülések jegyzőkönyveit, munkájukat két írnok segítette. Az iratokat a bíróság pecsétjével hitelesítették. A rendelkezés értelmében minden judicium subalternum felvehetett három gyakornokot (auscultans). Az előírt képesítéssel rendelkező jelölteket a judi-