Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

cium subalternum csak a kerületi tábla egyetértésével vehette fel. Az volt a cél, hogy az ülnöki feladatokra gyakornokokat alkalmazzanak, s így az ülnöki tisztségviselést a jövőben gyakornoki működéshez köthessék. A judicium subalternum egész évben hetente három napon át ülésezett. Az utasítás nem szabta meg, hogy mikor intézzék a polgári- és a büntetőpereket, de szorgalmazta és sürgette a büntetőperek befejezését. A Judicium Subalternum Albense intézte a megye területén lakó, vagy ott birtokkal rendelkező nemesek, polgárok és földesúri joghatóság alá tartozó személyek polgári peres ügyeit. A rendeletben részletesen felsorolt polgári ügyeket intézhették, az összes többi, fel nem sorolt eset, a kerületi táblához tartozott. A bíróság előtt befejezett és a felek valamelyike által megfellebbezett pert a Királyi ítélő Táblához kellett felterjeszteni nemesnek és nem nemesnek egyaránt. A hatásköréhez tartozó ügyekben felvette a tanúvallomásokat, lefolytatta a szemléket, végrehajtásokat. Az ezekről készült bizonyságleveleket megküldte a kerületi táblának, hasonlóan jelenteni kellett a hátralékokról, a már elintézett perekről. Alsófokon az összes bűnügyben ítélkezett a megyében, mind a nemesek, mind a nem nemesek pereiben. A nemesek ellen indított bűnperek tárgyalásakor a szegények ügyvédje jár el felperesként. Bűnügyekben a judicium subalternum ítélete ellen a nemesek a királyi táblához, a nem nemesek a kerületi táblához fellebbezhettek. A nemesek kegyelmért és felülvizsgálatért a hétszemélyes táblához, a nem nemesek pedig a királyi biztosokhoz folyamodhattak. Az ítélethozatalhoz bűnperekben az elnökkel együtt öt személyre volt szükség, polgári perekben elegendőnek tartották három bíró jelenlétét. Az új bíróságok kezében összpontosult a büntető-jogszolgáltatás egésze és a polgári bíráskodás nagy része. A szabad királyi városokban és a mezővárosokban a városi tanács a közügyek intézése mellett továbbra is ítélkezhetett lakói polgári pereiben. Az úriszékek elsőfokú fórumok maradtak a jobbágyok egymás közötti jogvitáiban. Az úrbéri ügyeket, vagyis a földesúr és jobbágyai közötti ellentéteket a megyei hatóság, a helytartótanács és a kancellária elé, vagyis közigazgatási útra rendelték. Az úriszékekről közvetlenül a királyi táblához lehetett fellebbezni. A gyorsabb elintézés érdekében az ügyek eredeti iratait kiadták a judicium subalternumnak, az csak a törvényes eljárás betartását vizsgálta, eljárási hiba esetén a pert visszaküldte az úriszékre. Az úrbéri viszonytól független, a jobbágy és a földesúr közötti polgári perek első fokon a judicium subalternum hatáskörébe tartoztak. A bíróság szolgálatára hajdúkat rendeltek, a megye véleménye szerint tíz hajdú el tudta látni a feladatokat. Fejér megyében a közigazgatási és bírósági ügyeket egy épületben intézték, így közösen alkalmazták a várnagyot. A várnagy a hajdúk feletteseként felügyelt a börtönökre, a rabok élelmezésére. A foglyok számát hetente jelentenie kellett a bíróság elnökének.