Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

fejeztével az avatási jegyzőkönyveket az alispán mutatta be a megyei közgyűlésnek, azok levéltári megőrzéséről is gondoskodott. Iratok 1. doboz Katonaállítási lajstromok 1. füzet Besorozási jegyzőkönyv 1831 2. füzet Besorozási lajstrom 1841 3. füzet Besorozási lajstrom 1841 4. kötet Újoncállítási jegyzőkönyv (községek szerint) 1841 Megjegyzés: az iratokhoz segédkönyvek nem készültek. IV. A. 7. FEJÉR VÁRMEGYE ALISPÁNI HIVATALÁNAK IRATAI 1694-1849 0,72 ifm A megyei tisztviselők hivatalos és magánleveleiből a „Litterae" sorozatot alakították ki. Az 1950-es években készített levéltári alapleltár ezekből a lajstromozatlan iratokból név szerint kiemelte három alispánhoz és „Litterae diversae" címen a Fejér megyei tisztviselőkhöz; szolgabírákhoz, főszolgabírókhoz, jegyzőkhöz, főhadbiztoshoz, uradalmi ügyvédekhez írt leveleket. A fondot az 1970es években egészítették ki az 1840-es évekből fennmaradt alispáni iratokkal. 1692-ben Fejér vármegye újjászervezésekor a megyei közgyűlés négy alkalmas jelölt közül választott alispánt. 1693-ban az új tisztikarba, a Győrben élő alispán mellé, már helyettes alispánt is választottak. Ideiglenesen a távollévő alispán helyettesítésével egy helyben élő szolgabírót is megbíztak. A főispán távollétében az alispán, a megyei önkormányzat első tisztviselőjeként elnökölt a köz- és részgyűléseken, törvényszéki üléseken. A megyei közgyűlés megbízásából vezető szerepet játszott a közigazgatási, igazságszolgáltatási, katonai, gazdasági ügyek intézésében. A közgyűlésnek alárendelt tisztviselőként az alkalmi feladataihoz megbízólevelet kapott, s intézkedésének eredményéről is a közgyűlésnek számolt el. Utasítással küldték például a főhadbiztoshoz Budára, a Duna-melléki vármegyék követeként követutasítással Bécsbe. Fejér vármegye 1701. évi szabályrendelete előírta, hogy előre közölje a járási szolgabírókkal a köz- és részgyűlések időpontját. Célszerűnek tartották kihirdetni a tanácskozás napirendjét. Az alispánt gyakran küldték ki a megye helységeibe birtokvitákkal, községek közötti határvitákkal kapcsolatosan helyszíni szemlékre. Részt vett az adóösszeírások megszervezésében, ellenőrizte a hadiadó kivetését. Megbízták az adószedői számadások ellenőrzésé-