Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

vei, ebben a megyei jegyző és több uradalmi tiszttartó is segítette. Az 1696. évi országos összeírás munkálataikor a közgyűlés úgy tehermentesítette, hogy a községi panaszok kivizsgálásával is a megyei jegyzőt bízták meg, erről a községet az alispán pecsétjével hitelesített levélben értesítették. Az alispánok tevékenysége elsősorban a közgyűlési jegyzőkönyvekben és iratokban, a külön ismertetett közgyűlési állagokban vagy fondokban tükröződik. 1790-től az önálló iratkezelésre mutatnak Marich Tamás alispán katonai tárgyú levelei, hivatalos és magánleveleinek fogalmazványai. Katonai ügyekben az alispán foglalkozott a beszállásolások megszervezésével, a járási kvártélyházak állapotával. A 19. században a megyei újoncállító bizottság elnöke volt. Az alispánnak kellett intézkednie a külföldi születésű, kóborló egyének iránt is. Engedélyezhette külföldiek letelepedését, s útlevelet adott a külföldre utazóknak. Hozzá intézték a vallási sérelmek ügyében beadott panaszokat, a dispensatiokról évente jelentett a helytartótanácsnak. A közgyűlési intézkedéseket előkészítő, véleményt adó ad hoc bizottságok élén az „illető küldöttség"-nek ő szignálta az ügyeket. Az alispáni hivatalt bízta meg a megye azzal, hogy engedélyezze a jegyzői hivatalban vagy a levéltárban elhelyezett iratok kiadását. A 17. század végén a törvényszéki ülés időpontját, helyszínét az alispán hirdette ki, majd az ülést levezette. Fejér megyei szolgabíró és esküdt jelenlétében pár évig Miskey István győri, majd fehérvári háza volt az ülések helyszíne. A polgári perek egy része - adóssági ügyek, haszonbér-szerződések megszegése, határperek, osztályperek - az alispáni ítélőszék elé került. Az iratanyag tekintélyes része visszahelyezési per, másik csoportja falusi bírók bejelentései azokról a tilosban talált és behajtott állatokról, amelyeket az alispán bírói hatalmába kellett adni. Az alispáni hivatal önálló iratkezeléséből az 1840-es évekből jegyzőkönyvek és iratok maradtak fenn. A közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatkör nem különült el, az tükröződik, hogy az alispán a polgári törvényszék, a másodalispán a büntető törvényszék elnöke volt. Az ún. magán-jegyzőkönyveket olyan ülésekről vezették, amelyeknek elnökei voltak, másrészt olyan közgyűlési jegyzőkönyvek kivonatai, amelyekkel még további teendőjük volt. a) Jegyzőkönyvek 1842-1847 0,12 ifm 1. doboz Az alispán vagy helyettes alispán elnöksége alatti ülések, az arra beadott megkeresések, törvényszéki végzések, rendőrségi és magánpanaszok jegyzőkönyvei 1. füzet Elnöki intézkedések jegyzőkönyve 1842 2. füzet Elnöki intézkedések jegyzőkönyve 1843 1844 (2 db. fogalmazvány és tisztázat)