Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

Jászság területével alkotta a pesti kerületet, biztosa gróf Mailáth József lett. Az igazgatási reformra vonatkozó rendeletet Fejér megyében 1785. április 28­án hirdették ki. Az uralkodó a megyei közgyűlések szerepét, hatáskörét módosította. A köz­gyűléseket működésükben arra korlátozta, hogy megválasszák és utasítsák követeiket, döntsenek az alaptörvényeket érintő ügyekben, válasszák meg azokat a megyei tisztviselőket, akiknek kijelölésére a nemesek jogosultak. II. József egyetértésével a királyi biztosok még a közgyűléseken mutatkoztak be megyéiknek. Mailáth József biztost 1785. augusztus l-jén iktatták be Fejér megyében. Az átszervezés után a megyék évi egy közgyűlést tarthattak, az utasítás megszabta feladatkörét. Intézkedhettek az adópénztárral és az adósze­dői számadásokkal kapcsolatosan. Fel kellett olvasni az előző év részgyűlése­inek jegyzőkönyveit, végül ellenőrizni a polgári és büntetőperek táblázatos kimutatásait. Az alispánt a megyei tisztújító szék választotta a kerületi biztos elnöksége alatt. 1785-ben a kerületi biztosoknak alárendelték a megyei tisztviselőkön kí­vül a területükön lévő szabad királyi városokat is. A reform végrehajtása során biztosítani kellett, hogy a rendelkezések eljus­sanak azokhoz, akiknek érdekében születtek, vagy akiknek be kellett tarttatni azokat. Előírták, hogy kurrenseket az alispán, a főjegyző vagy valamelyik me­gyei bizottság adhat ki a továbbra is részgyűlésnek nevezett tanácskozásokról. A megyei hivatal feladata 1785-től állandóan bővült. II. József az új igaz­ságszolgáltatási rendet, szervezetet létrehozó Novus Ordo rendelettel a köz­igazgatást elválasztotta a jogszolgáltatástól. A megyék a rendelet visszavoná­sáigjogszolgáltatással nem foglalkozhattak. Az uralkodó az 1786-ban kibocsátott új igazgatási „alaprendelet"-tel a me­gyei igazgatási szervezet hatáskörét növelte. A szabad királyi városokat, a ke­rületi biztosok helyett - csak igazgatási ügyekben - a megyék, az alispán ha­táskörébe rendelte. A szabad királyi városok az alispán közvetítésével érint­kezhettek a helytartótanáccsal. Az alispán munkája nagy részben a járási szol­gabírók munkáján alapult. A megnövekedett feladatkör ellátása szinte meg­oldhatatlanná vált. A rendelet minden külső jelét és formáját is megszüntette a nemesi önkormányzatnak. Betiltotta a részgyűlések tartását. A megyei ira­tok „Nos Universitas" szövegezését, a régi címerek, pecsétek használatát is. Almássy Pál személyében 1787 elején új biztos került a pesti kerület élére. Az új megyei szervezet megszilárdítását terjedelmes jogszabállyal igyeke­zett elérni az uralkodó. A megyei szervezet testületi jellege megszűnt. A me­gyei hivatal élén dolgozó alispánt a királyi biztos jelölése alapján már a hely­tartótanácsnak kellett kineveznie. Előírták a hivatal személyi összetételét. Az alispán, a királyi biztosnak felelt munkájukért. Sürgős ügyekben csak neki volt kizárólagos döntési joga, csak távollétében helyettesíthette a másodalis-

Next

/
Thumbnails
Contents