Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

pán. Az alispán felügyelte a jegyzői iroda működését. Ellenőrző és adminisztratív tevékenysége szorosan összefüggött a szolgabírói hivatalok munkájával. A szolgabírók széleskörű ellenőrzési kötelezettsége kiterjedt a megye társadalmi és gazdasági életének egészére, a községi elöljáróságokra. A megye és a községek között tartották a kapcsolatot. II. József ügyviteli és az iratkezeléssel kapcsolatos új intézkedései az ügyintézés meggyorsítását kívánták elérni. 1785-ben kötelezte a megyei adminisztrációt az iratok iktatására, szabályozta az iratok kezelését. (A protocollum kifejezés a jegyzőkönyv mellett iktatókönyvet és nyilvántartást is jelölhet.) A formailag szembetűnő változások utalnak a tartalomban bekövetkezettekre is. Az 1785. augusztus 9-i részgyűlésen tűnik fel először a jegyzőkönyvi lap bal oldalán az „Exhibita" (beadványok), jobb oldalán pedig a „Decisa" (határozatok) szövegeinek hasábos elkülönítése. Kezdetben alkalmanként újra kezdődő folyószámokkal jelölték az azonos gyűlésen tárgyalt ügyeket. 1785. novembertől az azonos évben tárgyaltak folyamatos sorszámot kaptak. Az utolsó részgyűlést 1786. július 31-én tartották. A következő három évben - Almássy Pál kerületi biztos jelenlétében - az évi egy közgyűlést minden esetben megtartották. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1787-1789 0,10 ifin Évi egy közgyűlést tartottak, a jegyzőkönyvek egy-egy példánya megtalálható az alábbi két fondban. 1787. október 8. IV. A. 1. a) 1. 19. kötet 532-540 p. IV. A. 3. a) 1. 1. kötet 1-5 p. 1788. július 7. IV. A. 1. a) 1. 19. kötet 541-546 p. IV. A. 3. a) 1. 1. kötet 5-8 p. 1789. október 23-24. IV. A. 1. a) 1. 19. kötet 547-554 p. IV. A. 3. a) 1. 1. kötet 8-12 p. b) Közigazgatási iratok 1786-1790 1,30 ifm A II. József kori közigazgatási iratanyag nagyon töredékes. Az iratokat öt kútfőbe sorolták: I. házasság, II. vallás, III. adóügyek, IV. rendeletek, V. úrbéri vizsgálatok. A kútfő római száma mellett betűből és sorszámból képzett jelzeteket használtak. Ez a rendszer 1790-ben 15 kútfőre bővült, a minimális iratanyag ezeket ma már nem tükrözi. Az iratanyag egy részét az 1960-as években utólag lajstromozták. Az 1786 nyaráig még megtartott részgyűléseknek és az évi egy-egy közgyűlésnek külön jegyzőkönyvi állagot alakítottunk ki. Az intimatumok (Normalienbuch) helytartótanácsi rendeleteket tartalmaznak, ezek a bírósági eljárást, pénzügyeket, oktatásügyet, úrbéri, katonai, egyházi kérdéseket, a gazdasági tevékenységet szabályozzák. Segédletek; az iktatók teljesek, a mutatók csak részben.