Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

ni cenzushoz, minimális műveltséghez („amennyire lehet, írást és számolást tudó egyén legyen") kötötték. Az évenként elkészített számadásaikat a következő év február 15-éig voltak kötelesek eljuttatni a kerület szolgabírájához, aki azokat a számvevőszékhez továbbította. Számadásaikhoz mellékelték az árvák életkoráról, egészségi állapotáról, neveltetéséről, tartózkodási helyéről szóló jelentést is. Az árvaatyák évi „jutalmát" a tiszta jövedelem egyharmadában határozták meg. A gyakorlatban, amelyet az árvaválasztmány, a számvevőszék, a bizottmány jegyzőkönyvei és iratai tükröznek, az árvaügyek kezelésének igen bonyolult, útvesztőkkel „tarkított" rendszere alakult ki, ugyanis a községi, kerületi járási és megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás több fóruma „törvényesen" is - sokszor visszaélések sorozatával - intézte az árvaügyeket. Az 1848-ban megalkotott kezelési rendtartás 1871-ig, a megyei árvaszék megszervezéséig - kisebb módosításokkal - volt érvényben. A fondképző szerv iratanyaga igen töredékes, nem összefüggő irategyüttes, csupán a fennmaradt iratok gyűjteménye. Az ülésjegyzőkönyvek - nem hitelesített, csupán fogalmazványok - bizonyítják, hogy az árvaválasztmány feladata az árvaügyek koordinálása volt. Az árvaügyi jegyzőkönyv bevezetőjében általános útmutatás - az árvaügy rendszerére vonatkozó - található, majd ábécérendben azon árvák személyére, vagyonára vonatkozó bejegyzéseket tartalmaz, amelyeket a megyei bizottmány tárgyalt. (A bejegyzések a bizottmányi ülésjegyzőkönyv számára utalnak.) a) Fejér Vármegye Arvaválasztmányának ülés jegyzőkönyvei 1848-1849 0,02 ifm b) Arvaügyi jegyzőkönyv 1848 0,01 ifm IV. B. 105. FEJÉR VÁRMEGYE ÉLELMEZÉSI VÁLASZTMÁNYÁNAK IRATAI 1848 0,01 ifm Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök rendeletére (5261. sz.) 1848. szeptember 22-én alakult meg az élelmezési választmány, amelynek feladata volt a Fejér megyében, Székesfehérvárott és a környékén összevont katonaság élelmezését biztosítani. A hat főből álló választmány (elnöke az első alispán) tábori pénztári alapot képezett a „haza oltárára" összegyűlt adományokból (2020 forint). Egy tagját a Hadügyminisztériumba rendelte a további utasítások átvétele céljából.