Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

A választmány további tevékenységéről ismereteink nincsenek, csupán a szeptember 22-ei ülésükön felvett jegyzőkönyv maradt fenn. Érdeklődésre tarthat számot Csány László dunántúli központi kormánybiztos négy - a katonaság ellátására, élelmezésére vonatkozó - rendelete. Fejér Vármegye Élelmezési Választmányának jegyzőkönyve 1848. szeptember 22. 1-6. sz. 0,01 ifin IV. B. 106. FEJÉR VÁRMEGYE EGÉSZSÉGRE ÜGYELŐ VÁLASZTMÁNYÁNAK IRATAI 1848-1849 0,03 ifm 1848 őszén szórványos kolera megbetegedéseket észleltek a megye déli részén (Sárbogárd, Seregélyes) s a bizottmány - a megyei tiszti főorvos jelentése alapján - szükségesnek vélte az egészségre ügyelő választmány megalakítását (1848. október 28.). A választmány a megyei tisztikar tagjaiból (elnöke az első ispán), s az „orvosi karból" alakult meg. A választmány meghatározta a feladatokat, megtette a szükséges intézkedéseket. Elsősorban a községek elöljáróit, jegyzőit kötelezte, hogy a megbetegedéseket jelentsék; tudatta a gyógymódhoz alkalmazható szereket (illatos növényeket: szegfű, levendula, zsálya, fodormenta stb.). Felhívta a megyében lévő 42 orvos, illetve seborvos figyelmét, hogy az ápoltakról pontos kimutatást vezessenek, harmadnaponként küldjék meg jelentéseiket a megye főorvosának (Hanecker Ferenc). Határozatot fogadtak el az ideiglenes kórházak fölállításáról, fölszereléséről, a betegek élelmezéséről, a betegápolók napidíjáról. Az 1848 őszén előforduló kolera elsősorban a hadmozdulatokkal, a csapadékos időjárással volt kapcsolatba hozható, s 1849 nyarán a hadműveletek megélénkülése idején ismételten tapasztalták a megbetegedések elterjedését. Időközben a tevékenységét megszüntető választmány újból munkához látott (elnöke a másodalispán). A fond jegyzőkönyvei és iratai a választmány rendkívüli intézkedéseit, a tiszti főorvos jelentéseit, statisztikai kimutatásokat tartalmaznak, de az egészségügy helyzetéről, a járvány tüneteiről, lefolyásáról, az alkalmazott gyógyszerekről, a gyógyításról, a gyógymód hatásfokáról is tájékozódhat az egészségügy története iránt érdeklődő kutató. Az iratokhoz korabeli segédlet nem készült, így az ülésjegyzőkönyvek, a fondképző szerv iratainak darabonkénti átnézésével lehet a kutatómunkát